A gyerek TáTK-n tanult

Az inspiráció

2005 tavasza környékén egy szociális munka szakos, HÖK-ös hallgató, Bay Gábor (Gabesz) sokat dúdolgatta Demjén Ferenc Sajtból van a hold című számát, és egy villamosút során eszébe jutott az ötlet, hogy meg kellene csinálni a dal TáTK-s átiratát. Miután hazaért, elkezdte kidolgozni a kari identitást előtérbe helyező versszakokat. „Nem gondoltam, hogy ebből bármi komoly lesz, de azért poénból megírtam a teljes szöveget. – meséli utólag – Azt hiszem, először az akkori lakótársamnak mutattam meg, aki zenekarban is játszott. Nagyon rendes volt tőle, hogy nem nevetett ki! Úgyhogy másnap bevittem a HÖK irodába megmutatni a többieknek.”

A szöveg 

A dalszöveg kitér arra, hogy a diploma a munkaerőpiacra való kilépéshez feltétlenül szükséges („papír nélkül nem megy”), ezért még akkor is el kell végezni egy egyetemet, ha ez hosszadalmas és nehéz folyamat („Jegyzetet kitől szerezzek?). Ráadásul a TáTK-n legalább nagyon jók a programok. A harmadik versszak kiemeli, hogy a 2000-es években minden tavasszal lehetett buszos kirándulásra menni Erdélybe Redl Tibor szervezésében („Gólyabál és Erdély”), később pedig a TáTK On Tour elnevezésű, pár napos utazások lettek népszerűek a különböző vidéki nagyvárosokba. 

A dal reflektál a TáTK mint ELTE-kar relatív méretére („lehet, hogy kis kar vagyunk”), megnyugtatva a Kar polgárait afelől, hogy ez nem gond („de ez a legjobb, s ez nem vitás”), és iránymutatást ad arra nézve, hogy mi a végzett hallgatók feladata a társadalomtudományi diplomával a zsebükben: „Csak hinnünk kell magunkban – Általunk lesz szép a világ!”

A „Sajtból van a hold” refrén új változata szerint pedig nem csak a hallgatók, de még a szüleik is büszkén újságolják az ismerőseiknek, hogy „A gyerek Tátékán tanult!”. Legalább nyolcszor egymás után. (Azonban, ha valaki meghallgatja a szám legeslegvégét, az felfedezheti a csattanót is, amely az egyetemista gyerekeikkel kapcsolatban kicsivel tájékozatlanabb szülők bizonytalanságát kívánja parodizálni: „… Vagy nem??” :0)

Bár A gyerek TáTK-n tanult kifejezetten azoknak az élményeit jelenítette meg, akik fiatalon érkeztek a felsőoktatásba, nagyon sok hallgató a magáénak tudta érezni a tartalmát, és a – Demjén Ferencnek köszönhető dallam vidám hangulata miatt is – szívesen kezdték el énekelgetni.

A felvétel

Az átirat szövegének szerzője azonban úgy gondolta, hogy az volna a legszebb, ha a gólyatáborokban, bulikban tervezett használatra születne egy lejátszható felvétel is, amelyen TáTK-sok éneklik a dalt, és újra is van hangszerelve. Szerencsére ismert olyan HÖK-ös hallgatót, aki ebben segíthetett. Petruska András – akkor másodéves szociológus hallgató, jelenleg hivatásos zenész és coach – lelkesen beleegyezett, hogy vegyenek fel egy változatot a „stúdiójában”, vagyis egy budapesti panelház harmadik emeletének egyik szobájában. „Sok kritika ért minket, hogy miért csak fiúk éneklik a dalt a felvételen – meséli Bay Gábor – Ennek az volt az egyetlen oka, hogy elég spontán jött a lehetőség, hogy fel tudjuk venni a dalt, és hiába próbáltunk sokakat hívni, a legtöbben már nem értek rá.” Végül hárman énekelték fel a dalt (Bay Gábor, Petruska András és Szilágyi László), így lett viccből az előadó a „TáTK férfikórus”.

"Petruska Andris kérdezte meg tőlem, hogy részt vennék-e a produkcióban. Talán azért is jutottam eszébe, mert addigra már többször látott gitárral a kezemben – emlékszik vissza Szilágyi László – Nos, erre a képességemre az égegyadta világon semmi szükség nem volt. Andris már a felvett zenei alapokkal várt minket, lenyűgöző volt a felvételvezetői rutinja, végig jókedvűen és lendületesen csináltuk azt, amit kellett, és azt is, amit nem.”

„Legalább négyszer-ötször felvettük, és hallatszik is rajta, hogy több részletből van összevágva – idézi fel Petruska András – Volt, amikor kifejezetten hülyéskedni kezdtünk, úgyhogy Gabesz nevetése is kivehető benne a végén.” A dal egyik szakaszában elhangzik, hogy „A Kar tökéletes. A Kar tényleg tökéletes. Ez alapján ítélnek meg minket.” Bár Bay Gábor és Petruska András akkoriban a HÖK Ellenőrző Bizottságában dolgoztak, és elkezdtek keresgélni hasonló mondatokat az általuk kezelt HÖK elnökségi ülések hangfájljai között, azonban sehol sem találtak ennyire öndicsőítőt. „Végül szavanként vágtuk össze az akkori HÖK elnöktől” – vallja be Petruska. Természetesen minderre az érintett is áldását adta.

A slágerré válás

„Nekem még egy vicceskedő esküt kellett elmondanom a saját gólyatáboromban, aminek a szövegével voltak problémáim, úgyhogy újdonsült szervezőként nagyon örültem, hogy ezt váltotta le az elkészült dal” – meséli egy 2005-ös gólyatábori csoportvezető, aki a debütáláskor a színpadi kórusban énekelt. A gyerek TáTK-n tanult hamar slágerré vált, és pár évig nagy kultusza volt, sőt, zenekari kísérettel is elhangzott abban a 2006-os gólyatáborban, melynek átfogó témája a rendszerváltás előtti szocialista rendszer kritikája volt, így az „Átkos TáTKos” nevű formáció adta elő.

Kari zenei rituálék a 2000-es években

A 2000-es évek közepén A gyerek TáTK-n tanult közös éneklése egyike volt azoknak a zenei rituáléknak, amelyek újra és újra megerősítették a kari identitást a hallgatói szervezetek által összehozott bulikon.

Ilyen volt a gólyatábori borkóstolókon azt skandálni és tapsolni, hogy „Csiga-biga, Csiga-biga háza ég / Csiga-biga, Csiga-biga benne ég / Szegény Csiga-biga! / Hívjuk ki Ottót, a tűzoltót / Hozzon vizet és poroltót / Szegény Csiga-biga!” (Ehhez a videóhoz kicsit hasonlóan.)

Ilyen zenei rituálé volt még betoldani a Száguldás, Porshe szerelem éneklésekor a refrénbe egy plusz SZ-t is, hogy „eszpéesz” helyett az SPSS statisztikai szoftverre utalva „eszpéesz-esz” legyen. 

És ilyen zenei rituálé volt még a TáTK-s tagokból összeállt Szoc Hop Gang nevű zenekarral együtt énekelni az igencsak félelmetes „Jön, jön Bologna” című számot is (mely az osztatlan egyetemi képzések eltűnését dolgozta fel), illetve a Vazzeg címűt, mellyel az előadók talán sikeresen oldották fel a pesti élettel először találkozó gólyák szorongásait („Vidékről jöttem, kicsi fiú vagyok / Nem tudom, mit szeretnek, mit gondolnak a nagyok”).

A TáTK-n végzettek között ma is számos zenész van, akik éppen társadalomkritikus szövegeik miatt váltak népszerűvé.

A gyerek TáTK-n tanult (teljes dalszöveg):

Sokat gondolkodtam, hogy hol tanulhatnék tovább. / Mert papír nélkül nem megy / Kell a diplomás minimál. / S ha egyszer innen elmegyek / És a szüleimtől ilyet kérdeznek / Ők büszkén mondják el mindenkinek: A gyerek Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult 

6–7 év alatt majd / Lehet, hogy sokat szenvedek / A vizsgaidőszakban / Jegyzetet kitől szerezzek? / De ha egyszer innen elmegyek / És a szüleimtől ilyet kérdeznek / Ők büszkén mondják el mindenkinek: A gyerek Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult 

Van itt élet mindig / Programok jönnek egymás után / Gólyabál és Erdély / TáTK On Tour-on bulizás / De ha egyszer innen elmegyek / És a szüleimtől ilyet kérdeznek / Ők büszkén mondják el mindenkinek: A gyerek Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult 

(A hangfelvételen: A Kar tökéletes. A Kar tényleg tökéletes. Ez alapján ítélnek meg bennünket.)

Lehet, hogy kis kar vagyunk / De ez a legjobb, s ez nem vitás / Csak hinnünk kell magunkban / Általunk lesz szép a világ / És a szüleimtől ilyet kérdeznek / Ők büszkén mondják el mindenkinek: A gyerek Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult / Tátékán tanult 

(A hangfelvételen: Vagy nem??)