„20 éves a kar, ha úgy tetszik, nagykorú”

Az eseményt Prónai Csaba dékán nyitotta meg. Ünnepi beszédében a visszaemlékezés fontosságáról beszélt, kiemelte, hogy a múlt alakítja a jelent, ugyanakkor a jelen is meghatározza a múltat, amelyért felelősségünk van. Ezt követően Pataky Csilla, az ELTE Alumni Központ vezetője is köszöntötte az egybegyűlteket, és hangsúlyozta, hogy az ELTE Alumni szervezete visszavárja régi diákjait.

Ezután a Társadalom MA című konferencia következett két részben, melyen egy-egy előadó képviselte a kar intézeteit. A rendezvényt Kmetty Zoltán nyitotta meg a Szociológia Intézettől Add ide az adatodat, megmondom ki vagy – a társadalom megismerése digitális lábnyomokon keresztül című előadásával, melyben a survey elemzést vetette össze a digitális adatokkal, bemutatta az adatdonáció fogalmát, és azt járta körül, mi minden tudható meg zenehallgatási szokásainkból. Őt követte Varga Imre, a Közgazdaságtudományi Intézetből Numizmatika, mint „pénzügyi” befektetés című előadásával a pénzérmék fényes világába kalauzolta a hallgatóságot. Utána Szécsi Judit állt a pulpitusra a Szociális Tanulmányok Intézetétől, aki A szociálismunkás-képzés változása egy átalakuló világban című előadásában beszélt a szakma hazai és nemzetközi tendenciáiról, újkeletű változásairól, és egyben a Szociális Munka Tanszék oktatói közösségének alakulásáról. A konferencia első részét Sik Domonkos Van-e szükség kordiagnózisokra? – kritikai pozíciók a TáTK-on innen és túl című előadása zárta a Szociológia Intézet részéről. Sik Domonkos reflektált az ünnepi évfordulóra, a kar identitására, változásban lévő kutatási profiljára, valamint a nagykorúságára: „20 éves a kar, ha úgy tetszik, nagykorú – itt az ideje, hogy kanti értelemben is azzá váljon, és hozzájáruljon az »emberiség maga okozta kiskorúságból való kilábalásához«” – zárta előadását.

A szendvicsebéd és az ünnepi torta felvágása után a Társadalom MA című konferencia második részét a Szociális Tanulmányok Intézete képviseletében a kar alumnusa, Kósa Eszter nyitotta meg Munkaerőpiacról és oktatásból kiszorult fiatalok (NEETs) Máltán – egy magyar szociálpolitikus szemével című előadásával, amelyben máltai tanulmányát mutatta be a magyar és európai adatokkal összevetve. Ezt követően a Társadalmi Kapcsolatok intézetétől Papp Richárd és Kiss Máté tartott közös előadást Mitikus emlékezet címmel. Papp Richárd előadásában főt hajtott Boglár Lajos, a magyarországi kulturális antropológia intézményes oktatásának megalapítója előtt, Kiss Máté pedig egy esettanulmányát mutatta be az Identitás Generáció ifjúsági mozgalomról. Őket követte Túry-Angyal Emese az Empirikus Tanulmányok Intézetétől a Rossz hír gyorsan terjed? Politika a közösségi médián. című előadásával, melyben azt vizsgálta, miért fontos online politikai aktivitást mérni, hogyan lehet elemezni a magyar adatokat, és mit mutatnak a reakciók a magyar politikusok posztjain. A konferenciát két angol nyelvű előadás zárta a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetétől. Halmai Gábor How Important is Legal/Social Science Scholarship to Resist Autocratization? című előadásában a jogi és a társadalmi környezet változásai alapján hasonlította össze Izraelt és Magyarországot. A sokszínű tudományos esemény Ujlaki Anna igencsak aktuális Adapting Education in the Era of Artificial Intelligence című előadásával ért véget, amelyben az előadó a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatását, lehetőségeit mérlegelte.

Kora délután, a Társadalom MA című konferencia második paneljával párhuzamosan két program is helyet kapott a jubileumi ünnepség műsorán.

A Hallgatói Önkormányzat Scavenger Hunt, azaz Kincsvadászat címmel hívta játékra a vendégeket. A vetélkedő résztvevői a Lágymányosi Campus egyes állomásainak felfedezésén keresztül sajátos, hallgatói szempontból is megismerkedhettek a TáTK elmúlt 20 évének történelmével. A programon elsősorban a nemzetközi hallgatók vettek részt nagy számban, de volt több vállalkozó szellemű oktató is, aki rajthoz állt.

A Konferencia- és Harmóniatermek közötti fogadótérben rendezték meg a szervezők az Én TáTK-m című kreatív alkotópályázatra beérkezett pályaművek tárlatát. A még 2023 áprilisában meghirdetett pályázatra olyan művek érkeztek, melyek az alkotóik (jelenlegi hallgatók, alumnusok, volt munkatársak) személyes, kari identitását jelenítik meg szabadon választott kifejezési formában és műnemben. A kiállítást Szűcs Zoltán Gábor nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes nyitotta meg. Beszédében kiemelte a beérkező pályaművek műfaji és tematikus sokszínűségét. A zsűri különdíjjal jutalmazta Juan Carlos Cortés Piñeros (International Relations BA szakos hallgató) és Dulguunmandakh Enkhbold (Kisebbségpolitika MA szakos hallgató) munkáit. Harmadik helyezést ért el Duong Thu Ngan (International Relations BA szakos hallgató) digitális alkotása; Bódi Boba Barbara (az interdiszciplináris társadalomkutatások PhD-program doktorandusza) egyedülálló grafikájával második helyezett lett; míg a pályázat legjobbjának Frick Zsófia (Sociology BA szakos hallgató) digitális montázsát találta a zsűri. A nyertesek a kar, a Füvészkert és az ELTE Karrierközpont által felajánlott díjakat vehették át!

A délután 3-tól kezdődő Dékánok Klubja keretében Unger Anna (Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszék) beszélgetett az ELTE TáTK három, már leköszönt dékánjával: Rudas Tamással (2003–2009), Tausz Katalinnal (2009–2015) és Juhász Gáborral (2015–2022). Unger Anna először kissé zavarba hozta a dékánokat, amikor az Egyesült Államok elnökeihez hasonlította őket, ezután azonban élénk és izgalmas beszélgetés kezdődött arról, hogy melyikük hogyan viszonyult a vezetői léthez, és visszagondolva hogyan értékelik a Kar történetének dékánságukra eső időszakát.

Bár konkrét vezetői példaképet egyik dékán sem szeretett volna megjelölni, azt mindannyian hangsúlyozták, hogy sokat tanultak azoktól, akiknek korábban helyettesei vagy jobbkezei voltak – adott esetben azt is elhatározva közben, hogy mi az, amit ők máshogy szeretnének, vagy személyiségüknél fogva muszáj lesz majd másképpen csinálniuk. Mindhármuknak volt egy előzetes elképzelése arról is, hogy mennyi mindent kell feladniuk majd a dékáni pozíció miatt, a stresszmentes magánélettől a tudományos munkára fordítható időmennyiségig, tehát ilyen szempontból nem érte őket váratlanul a feladat súlya. A beszélgetés során különösen hálásak voltak azért, amit elődeik szervezeti szempontból már felépítettek, illetve hangsúlyozták, hogy nagy terheket vesz le a vezetők válláról, ha megbízhatnak a különböző területek felelőseiben.

A beszélgetés során a hallgatóság végigkövethette az elmúlt 20–25 év eseményeit a dékánok szemszögéből. A kihívások között volt a karrá alakulásról szóló döntés elősegítése, az egyetemen belül a TáTK pozicionálása a „történelmi” karokhoz képest, a talpon maradáson túl a fejlődés és a bővülés a gazdasági válság, a felsőoktatás szerkezeti átalakulása vagy éppen a COVID időszaka alatt is. A három vezetőnek eltérő érdekérvényesítő stratégiái voltak, de mind egyetértettek abban, hogy világos intézményi célok esetében mindig érdemes energiát befektetni a megoldások keresésébe, és az is különösen fontos, hogy a kari vezetés megpróbálja közvetíteni a kollégák felé, hogy melyik lépését mi indokolja. A legjobb élményeikkel kapcsolatos utolsó kérdésre Juhász Gábor frappánsan így válaszolt: „A diplomaosztókat mindig nagyon szerettem. Akkor néhány percig mindenki nagyon boldog volt.”

_{Az esemény az ELTE Alumni támogatásával valósult meg. Örök diákjait az ELTE Alma Mater visszavárja!}