A Magyar Tudományos Akadémia tagjai a két világháború közötti magyar tudáselitben
Az ELTE TÁTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék és a Prozopográfiai és Családtörténeti Kutatócsoport Történeti Elitkutatások – Historical Elite Research könyvsorozatának most megjelent 11. kötete a tudáselit domináns szegmensének, a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak a rekrutációjával foglalkozik.
A könyv első szerkezeti egysége a két világháború közötti elitek kutatásának (Lengyel György - gazdasági elit, Szakály Sándor - katonai elit, Gergely Jenő - egyházi elit) kereteihez igazodva három időmetszetben (1927–1928; 1937–1938; 1942–1943) kiválasztott 365 akadémikusnak a származását és társadalmi státuszát elemzi különféle mutatók segítségével az apák adatai alapján. A kiadvány második felében induló új adattári sorozat az 1920 és 1944 között élt valamennyi (467) megválasztott akadémikus származását kívánja tágabb történeti perspektívában bemutatni.
A dédszülőkig visszamenően összeállított ősfákkal az szerzők célja, hogy láthatóvá tegyék a magyarországi társadalomtörténetnek azokat a szociokulturális, etnokulturális, felekezeti-művelődési és regionális alakzatait, amelyekből különböző ritmusú szellemi tőkefelhalmozás eredményeképpen, két-három nemzedék múltán kiemelkedtek a tudáselit tagjai. Így rajzolódtak ki azok a hosszú távú történeti mobilitási pályák is, amelyek szerepet játszottak a két világháború közötti tudáselit utánpótlásában.
Jelen kötetben a két világháború között működött 467 akadémikus ősfái közül - felekezeti-művelődési alakzatok szerint rendezve - a protestánsokét közlik: 86 református, 66 evangélikus és 7 unitárius vallású akadémikusét.
A 435 oldalas kötetből többek között megtudhatja az olvasó például, hogy a költő, Áprily Lajos apai dédapja brassói Stadtmusikus/városi zenész, a Holdat a világon másodikként „megradarozó” Bay Zoltáné telkes jobbágy, a nagyfeszültségű váltakozóáramú vasúti vontatást elsőként alkalmazó Kandó Kálmáné Borsod megyei birtokos nemes volt, Riesz Frigyes matematikus nagyapja győri kereskedő, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert egyik dédapja erdélyi kancelláriai udvari tanácsos, a népzenekutató Vikár Béláé pedig falusi jegyző volt.
A kötet teljes terjedelmében elérhető az ELTE Readeren.