Az emberi jogok szerepe az EU szomszédságpolitikájában (Frame)

Megjelent a "The Role of Human Rights in the EU’s external action in the Eastern Partnership, the Southern Neighbourhood and in Sub-Saharan Africa" című riport a Frame projekt keretében. A szerzők és közreműködők között van Dunay Pál, Huszka Beáta, Körtvélyesi Zsolt, Balogh László, Kopper Ákos, Majtényi Balázs és Nagy Alíz. (Mindannyian a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete oktatói.)

A riport  az emberi jogok szerepét vizsgálja az EU külső tevékenységében a keleti partnerség államaihoz, a déli szomszédsághoz és a Szaharától délre fekvő afrikai államokhoz fűződő viszonyában.

"Ennek a jelentésnek az elkészítésekor a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy ilyen sok, s egymástól politikai rendszerüket, emberi jogi helyzetüket és az EU-hoz fűződő viszonyukat tekintve ennyire különböző állam esetében kellett megvizsgálni az EU befolyását az emberi jogok érvényesítése tekintetében" - írja az egyik szerző, Dunay Pál (ELTE TáTK Európai Tanulmányok Tanszék) - "A jelentés három, a Keleti Partnerséghez (Belarusz, Moldova és Ukrajna), két, a Déli Szomszédsághoz tartozó (Egyiptom és Marokkó) és három afrikai ország (Guinea-Bissau, a Közép-afrikai Köztársaság és Zimbabwe) esetét mutatja be. A jelentés következtetései ugyancsak felhasználták a Grúziáról és Örményországról készített esettanulmányokat, amelyek terjedelmi okokból nem kerülhettek be a jelentésbe.

A jelentés kritikus következtetései megállapítják, hogy az EU nem kellően szelektív akkor, amikor befolyását veti latba az emberi jogok előmozdítása érdekében. Ennek következtében hatása kisebb, mint ha olyan államokra összpontosítaná erőfeszítéseit, amelyek fogékonyak az EU tanácsaira és befolyása iránt. További nehézséget okoz az, hogy olyan államok esetében, amelyek harmonizálják politikai céljaikat az EU-val, közeli kapcsolatot tartanak vele, az emberi jogok kérdése geostratégiai és geopolitikai kontextusba kerül, s az EU engedményeket tesz elvárásait illetően. Mindazonáltal a jövőre nézve a legfontosabb kérdés az, miként léphet föl az EU az emberi jogok érvényesítése és kikényszerítése érdekében határain túl akkor, ha nem valamennyi tagállama felel meg maradéktalanul a szervezet emberi jogokat illető elvárásainak."

A tanulmány angol nyelvű absztraktja itt olvasható, a teljes tanulmány letölthető innen.

Frame projekt

Az ELTE Társadalomtudományi Kar 18 emberi jogokkal foglalkozó egyetemmel és szervezettel együtt valósítja meg a FRAME (Fostering Human Rights Among European (External and Internal) Policies című projektet, melyet az Európai Unió Kutatási Keretprogramja (FP7) támogat. A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy az EU kül- és belpolitikájában hogyan jutnak érvényre az emberi jogokkal kapcsolatos alapelvek, illetve ezek érvényesítésében milyen nehézségekbe ütközik az Unió.

A TáTK részvételéről a Frame projektben itt található további információ.

2017.03.30.