Like/Share

A Like/Share a Digitális Szociológia Kutatóközpont online kiadványa, ami a Kutatóközponthoz kapcsolódó hallgatók, kutatók témábavágó kutatásait és cikkeit jelenteti meg. Célunk egy olyan közös felület létrehozása, amely teret ad a digitális szociológia területén született gondolatoknak és eredményeknek, ezért szívesen látunk további írásokat is (nyerges.dora.glutena@gmail.com).

Született a Facebook-on: A menekültválság és grassroots konnektív cselekvés Magyarországon

A tanulmány a közösségi oldalak társadalmi mozgalmakra és kollektív cselekvésre gyakorolt hatását vizsgálja. A téma szakirodalma tartalmaz mind ünneplő hangokat, mind kritikus véleményeket. Az olyan kifinomultabb megközelítések, mint a „konnektív cselekvés” fogalmának használata kitágítják az elméleti kereteket. Ilyen példa a Migration Aid nevű menekülteket segítő, Facebook-on alakult csoport vizsgálata. Kutatásunkban a csoport tevékenységeit a szélesebb politikai környezet kontextusában helyezzük el és amellett érvelünk, hogy időszerű a tiltakozó politikai formák újradefiniálása.  Emellett megvizsgáljuk azokat a tulajdonságokat, amik lehetővé teszik a csoport „konnektív cselekvését”, különös tekintettel annak rizomatikus struktúrájára. Az eredmények ennek a rizomatikus szervezetnek a sajátos jegyeit mutatják be, továbbá azt, hogyan alakítják mindezek a csoport cselekvési repertoárját.

Mozgalmi cselekvési repertoárok és közösségi oldalak – a Migration Aid esete

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan használhatók a közösségi oldalak kollaboratív célokra. Az írás amellett érvel, hogy a digitálsan lehetővé tett társadalmi mozgalmak cselekvési repertoárját a közösségi oldalak általunk társas információs termosztátnak nevezett funkciója alakítja. Az információs termosztát fogalma arra az önreguláló rendszerre utal, amely folyamatosan inputokat fogad be környezetéből és ezeknek megfelelően alakítja outputjait, ezáltal adaptívvá téve a mozgalmat a szélesebb kontextus változásaihoz. A kutatás mindezt a Facebook-on született grassroots mozgalom, a Migration Aid esetén keresztül vizsgálja, amely 2015 nyarán jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon áthaladó menekülteknek nyújtson humanitárius segítséget. A kritikai diskurzuselemzés megközelítését alkalmazva kvantitatív és kvalitatív eredményeink azt mutatják meg, hogyan jelenik meg az információs termosztát funkció a csoport diskurzív gyakorlataiban, és mik azok az érdemi változások, amiket a funkció lehetővé tesz. Elemzésünk rámutat azokra a korlátokra is, amiket a Facebook architektúrája rejt a társadalmi mozgalmak számára.

Projekt identitás mozgalmak konstrukciója a közösségi médiában

A kutatás célja annak vizsgálata, hogyan befolyásolják a digitálisan alakult társadalmi mozgalmak médiához való viszonyát a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségek. A leegyszerűsítő magyarázatokat elkerülendő azzal az előfeltevéssel élünk, hogy az egyes társadalmi mozgalmak céljai és identitásai jelentősen eltérhetnek, ez pedig befolyásolja média- és kommunikációs stratégiáikat. A projekt identitás-alapú mozgalmak kérdése alulkutatott téma a tudományos szakirodalomban, ezért esett választásunk a Migration Aid nevű mozgalomra, amely 2015 nyarán alakult azzal a céllal, hogy humanitárius segítséget nyújtson a Magyarországon áthaladó menekülteknek. Célunk annak feltárása, hogyan formálódik a korábban aszimmetrikusnak tételezett média-mozgalom viszony olyan esetekben, ha a mozgalom digitálisan szerveződik meg. A kutatás további előfeltevése, hogy a társadalmi mozgalmak médiahasználatának tudományos tipológiái szükségszerűen kontextusfüggőek – ebből kiindulva saját tipológiánk belső és külső médiafunkciókat különböztet meg. A tanulmány egyik következtetése, hogy a projekt identitású mozgalmak esetében a külső médiafunkciók jelentősége csökken. Másrészt a tanulmány bemutatja, hogyan erősödik meg a mozgalom relatív pozíciója a médiaökoszisztéma átalakulásának következményeként. Ezt a változást a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségek teszik lehetővé, amelyek segítségével a belső médiafunkciók gyakorlásában a hagyományos média szerepe megkerülhetővé válik.

Kollektív cselekvési keretek kialakulása - Két helyi menekülttábor-ellenes társadalmi mozgalom (Martonfa, Szentgotthárd) vizsgálata

2015 nyarán menekültek jelentős hulláma érte el Európát, közülük sokan Magyarországon keresztül igyekezett továbbjutni Nyugat-Európába. Az események számos területen fejtették ki hatásukat, legyen szó törvényhozásról, bel- vagy külpolitikáról, ahol a migráció szekuritizációja befolyásos keretté vált. Ugyanakkor ezek az események az intézményeken kívüli szférára is hatással voltak, ilyen terület például a szituációra reagáló társadalmi mozgalmak világa. Ezek a mozgalmak és tevékenységük számos empirikus és elméleti kérdést vetnek fel. Egyrészt, földrajzi kontextusban vizsgálva a kérdést, a kelet-európai társadalmi mozgalmak relatíve gyenge erejűnek tételezettek a szakirodalomban nyugati-európai társaikkal összehasonlítva. Másrészt, az újonnan született társadalmi mozgalmak gyakran öntenek hibrid szervezeti formát, egyszerre létezve online és offline. Mindezek a tényezők jelentősen befolyásolják az adott mozgalmak diskurzív lehetőség struktúráját.
A kutatás célja annak vizsgálata, hogyan jelent meg két helyi társadalmi mozgalom a menekültek érkezése, illetve menekülttáborok létrehozása ellen az ún. menekültválság időszakában 2015 nyarán Magyarországon. A kutatás fókuszában az ezen mozgalmak diskurzusában megjelenő kollektív cselekvési keretek állnak.
A kutatás a mozgalmak által a közösségi oldalakon létrehozott szövegek diskurzuselemzésén keresztül mutatja be, hogyan zajlik a keretek diskurzív konstrukciója. Az elemzés részletezi, hogyan viszonyulnak az egyes keretek egymáshoz, illetve a szélesebb politikai kontextushoz, ahol a „menekültprobléma” konstruálódik.
A kutatás amellett érvel, hogy a „menekült problémájának” keretezésekor a helyi mozgalmaknak ellentmondó feltételeknek kell megfelelniük. Egyik oldalról be kell mutatniuk, mi a különleges követeléseikben – ez az ún. NIMBY (Not In My Backyard – Nem az én kertemben)-érvelés, ami annak alátámasztását szolgálja, miért nem tud további terheket elbírni az adott település. Ugyanakkor a helyi menekültellenes mozgalmaknak azt is igazolniuk kell, hogy követeléseik általános természetűek, annak érdekében, hogy ügyük mellé széleskörű támogatást tudjanak megnyerni.
Ennek az ellentmondásnak a feloldására jön létre a mozgalom mint „őrtorony” kollektív identitás. Az őrtorony-identitás emellett abban is segíti a mozgalmat, hogy összeköti a három – a diagnosztikus, a prognosztikus és a motivációs – kollektív cselekvési keretet. A kutatás részletesen bemutatja, hogyan tükrözi ezeknek a kereteknek a konstrukciója a migráció szekuritizációját, amely a politikai diskurzusok szintjén megy végbe. A kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy további elemezések szükségesek, melyek a menekültellenes társadalmi mozgalmakat vizsgálják, mint a társadalmi változásra adott intézményen kívüli válaszok jellegzetes szereplőit.

Új média és tiltakozási repertoárok – a magyar ellenplakát-kampány esete

Az új média kollektív cselekvésre gyakorolt hatásai a vonatkozó tudományos irodalom legvitatottabb kérdései közé tartoznak. A vita egyik szála arra vonatkozik, az új kommunikációs lehetőségek megerősítik-e a létező mozgalmi gyakorlatokat, vagy sem – itt a nézetek a technooptimistától a technorealistán át a technopesszimista hangokat fedik le. A vita egy másik szála számára központi kérdés, hogy az új lehetőségek alkalmasak-e innovációra vagy csupán a tevékenységek volumenét befolyásolják – azaz minőségi vagy mennyiségi a változások természete. Miközben az ilyen dichotómiák felrajzolása sokat hozzátett a témához való tudásunkhoz, részletesebb elemzésekre van szükség, hogy megértsük, milyen típusú mozgalmak, milyen típusú gyakorlatok azok, amiket az új média megjelenése befolyásol, és hogyan.
Egy kínálkozó vizsgálati aspektus a mozgalmak tiltakozási repertoárjának és annak elemzése, hogyan hat a különböző – békés, diszruptív és erőszakos – repertoárokra az új média. Miközben gyakori előfeltevés az, hogy az online létrejött gyenge kötések alapvetően alacsony kockázati tevékenységeket eredményeznek, tehát a békés mozgalmi repertoárokat erősítik, és kevésbé alkalmasak diszruptív vagy erőszakos gyakorlatok megalapozására, a téma további kérdéseket vet fel, többek között azon mozgalmak problémáját, melyek különböző repertoárokat kombinálnak, vagy ellentmondanak ezeknek az előfeltevéseknek.
2015 nyarán menekültek jelentős hulláma érte el Európát, közülük sokan Magyarországon keresztül igyekezett továbbjutni Nyugat-Európába. Az események számos területen fejtették ki hatásukat, legyen szó törvényhozásról, bel- vagy külpolitikáról, ahol a migráció szekuritizációja befolyásos keretté vált. Ugyanakkor ezek az események az intézményeken kívüli szférára is hatással voltak, ilyen terület például a szituációra reagáló társadalmi mozgalmak világa. Ezek a mozgalmak és tevékenységük számos empirikus és elméleti kérdést vetnek fel. Egyrészt, földrajzi kontextusban vizsgálva a kérdést, a kelet-európai társadalmi mozgalmak relatíve gyenge erejűnek tételezettek a szakirodalomban nyugati-európai társaikkal összehasonlítva. Másrészt, az újonnan született társadalmi mozgalmak gyakran öntenek hibrid szervezeti formát, egyszerre létezve online és offline. Mindezek a tényezők jelentősen befolyásolják a mozgalmak cselekvési repertoárját.
Az elemzés a magyar kormány által kezdeményezett menekültellenes plakátkampányra adott ellenreakciók esetét veszi vizsgálódása alapjául. Az eredeti kormányplakátok három alapvető üzenetet tartalmaztak magyarul: „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!”, „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket!”, „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”. Maga a plakátkampány egy szélesebb bevándorlóellenes kampány részét képezte, együtt egy úgynevezett nemzeti konzultációval a témában, parlamenti vitanappal, számos egyéb politikai és kommunikációs eszközzel. A kormányzati plakátkampány ugyanakkor egy több szereplő által – egyének, mozgalmak, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt nevű gúnypárt, létező ellenzéki párt – kezdeményezett ellenkampány elindításához vezetett. Az ellenkampány cselekvések széles köréből állt, ezek töbek között: egy kollaboratív online térkép létrehozása, a kormányzati plakátok leszaggatása, egy crowdfunding alapú ellenplakátkampány szervezése, mémek digitális létrehozása és megosztása, online szavazás az ellenplakátokról, majd azok offline elhelyezése.
A kutatás az esettanulmány módszertanát alkalmazva egyrészt bemutatja az eseményeket, az ellenplakát-mozgalom tulajdonságait, ahogy azok a nyilvánosságban megjelentek. Az interpretív esettanulmány módszertani szabályainak megfelelően a tanulmány célja nem elsősorban az általánosítás, hanem a partikuláris gyakorlatokra való összpontosítás – így elméletek tesztelése helyett célja az eset részletes bemutatása és leírása. Az esettanulmány ebből kiindulva a mozgalmak által online és offline létrehozott tudások, diskurzusok és cselekvések tartalomelemzését végzi el. A kutatás eredménye egy olyan leíró modell, amely bemutatja, hogyan jelennek meg egyszerre az offline és online, alacsony kockázatú és magas kockázatú, békés, diszruptív és erőszakos repertoárok az ellenplakátkampány során. A kutatás eredményei megerősítik azt az előfeltevést, hogy a tényezők bináris vizsgálata helyett mindezeket a szempontokat egy közös modellbe integrálva érdemes elemezni.

A Bitcoinról

Mi az a bitcoin, és hogyan működik? Honnan származik az értéke, illetve hogyan lehetséges egy központi autoritás nélküli, decentralizált működésű fizetőeszköz fenntartása? Ezekre a kérdésekre kíván választ nyújtani az alábbi ismertető. Bitcoin ismertető letöltése