Elégedettek oktatóikkal a TáTK nemzetközi tanulmányok szakos hallgatói

A kutatás vezetői (Andrew Ryder intézetigazgató, illetve Rusudan Margiani és Sebestyén Anna PhD hallgatók) azt tűzték ki célul, hogy minél több információt gyűjtsenek a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének jelenlegi kihívásairól, és a visszajelzések alapján, a hallgatók javaslatait beépítve dolgozzák ki a következő évekre vonatkozó minőségfejlesztési stratégiát. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy a gondosan összeállított kérdőívet minél több hallgató kitöltse, ezért az oktatók többféle kommunikációs csatornán biztatták tanítványaikat a kutatásban való részvételre.

Magas kitöltési arány

Az ELTE Társadalomtudományi Karán körülbelül 800 – magyar illetve nemzetközi – hallgató tanul a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének valamelyik képzési programjában. Közülük végül 304-en töltötték ki online a kérdőívet 2024 márciusában. 127 hallgató angol kérdőíven értékelte az angol nyelvű képzést, 177 hallgató pedig magyarul értékelte a magyar nyelvű képzést. (A kérdőív angol és magyar nyelvű verziója tartalmilag nem különbözött egymástól.) A válaszadók döntően fiatalok (24 év alattiak) voltak, a magyarul válaszolók 88%-a és az angolul válaszolók 57%-a alapszakosként vett részt a kutatásban. A kérdőívet kitöltő nemzetközi hallgatók együttesen 41 különféle országból érkeztek az ELTE TáTK-ra.

Egy képzés több, mint az órarendje

A 40 kérdésből álló kérdőív számos témakörben kérte a hallgatók véleményét a képzéssel és az egyetemi élettel kapcsolatban. A hallgatók értékelhették az oktatók és az adminisztratív személyzet munkáját, az egyetem épületét és szolgáltatásait, a tanórákon kívüli lehetőségeket, valamint visszajelzést adhattak a tanulás és a munkavállalás összehangolhatóságáról, az egyetemen tapasztalt tolerancia mértékéről, saját jóllétükről, jövőbeni terveikről is. A kérdőív nemcsak – előre megadott válaszlehetőségeket tartalmazó – zárt, hanem nyitott kérdéseket is magában foglalt, hogy a hallgatók szövegesen is kifejthessék a tapasztalataikat. Az adatelemzést ezen kívül egy kiegészítő fókuszcsoportos beszélgetés is segítette, melynek során a résztvevő hallgatók kontextusba helyezhették a kutatók számára a kapott eredményeket.

A jó oktató jó módszereket választ

A kérdőíves felmérés eredményeiből kiderül, hogy a nemzetközi tanulmányok képzéseken tanuló (BA, MA, PhD) hallgatók között 70–100% között mozog az aránya azoknak, akik elégedettek (7–8-as pontszám) vagy kiemelkedően elégedettek (9–10-es pontszám) az oktatókkal, a tanítási módszerekkel, az értékelés átláthatóságával és igazságosságával, az oktatók segítőkészségével.

Mindkét képzési nyelvű program válaszadói esetében igaz, hogy az oktatók értékelésénél a legfontosabb szempontnak azt tartják, hogy az illető megfelelő tanítási módszereket használ-e, és csak a második legfontosabbnak, hogy mekkora a tudása. Az eredmények alapján a harmadik legfontosabb szempont az oktatók segítőkészsége, a negyedik pedig a személyiségük.

Szabad véleménykifejezés, a visszajelzések fontossága

A válaszadók meglehetősen elégedettek azzal kapcsolatban, hogy az órákon szabadon kifejthetik az aktuálisan megtárgyalt témával kapcsolatos nézőpontjukat, és minden félév végén lehetőségük van értékelni a felvett kurzusokat és az oktatók munkáját.

A hallgatók legfontosabb elvárásai az oktatással kapcsolatban, hogy az innovatívabb, interaktívabb tanítási technikák domináljanak, a számonkérés többször történjen szövegesen kifejthető formákban (esszék, projektfeladatok, szóbeli vizsgáztatás), mint feleletválasztós tesztekkel, az oktatók jól beszéljenek angolul, rendszeresen adjanak visszajelzéseket a hallgatók teljesítményéről, értékelési rendszerük a kurzus elejétől transzparens legyen, és nyitottak, rugalmasak legyenek a hallgatók nehézségeivel kapcsolatban.

A kérdőívet kitöltők nagyjából 70%-a magas pontszámokkal értékelte az adminisztratív személyzet munkáját, azonban felmerült, hogy sokkal több információt várnak ezeken a képzéseken a kurzusok kiválasztásával kapcsolatban. A nemzetközi tanulmányok szakosok a meghirdetett tárgyak és specializációk között szeretnének megalapozottabban dönteni, illetve abban is több segítséget várnak, hogy rátaláljanak a számukra legmegfelelőbb szabadon választható kurzusokra, majd később a külföldi ösztöndíj-pályázatokra, szakmai gyakorlati lehetőségekre, potenciális karrierutakra.

Tanulni és dolgozni egyszerre

A magyarul válaszolók 61%-a, és az angolul válaszoló hallgatók 58%-a dolgozik a tanulmányai mellett. Mindkét dolgozó csoportnak körülbelül a fele vélekedik úgy, hogy az órarendet nehéz összehangolnia a munkájával, míg másik felének ez nem okoz problémát.

Míg a magyar nyelvű képzések hallgatóinak 74%-a nem is aggódik amiatt, hogy a munka rontja a tanulási teljesítményét, addig az angol nyelvű képzések hallgatóinál ez az arány alacsonyabb, 66%. Mint az a kérdőív más részeiből kiderül, nem minden hallgató dolgozna (ennyit), amennyiben az ösztöndíja magasabb lenne, és meg tudna élni belőle. A helyzethez viszont valamelyest biztosan alkalmazkodnia kell az oktatási környezetnek.

Egy toleráns közösség

Mind a magyar nyelvű képzéseken, mind az angol nyelvű képzéseken magas azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tapasztaltak rasszizmust (86% és 84%), szexizmust (86% és 90%) illetve a szexuális irányultsággal kapcsolatos diszkriminációt (91% és 94%) az ELTE TáTK-n tanulva. Bár ezek a számok sosem lehetnek elég magasak, mégis büszke lehet az intézmény arra, hogy kevés hallgatónak van negatív tapasztalata.

Jó a Wi-Fi, de kevés a közösségi tér

A hallgatók döntő többsége nem észlel problémát a Lágymányosi Campuson az interneteléréssel és a liftek működésével kapcsolatban, viszont sokan elégedetlenek a mosdókkal, és javítanának a tantermek felszereltségén. A kérdőív kitöltői problémaként fogalmazták meg, hogy a Campuson túl kevés a közösségi tér, a két viszonylag kis területű büfé nem elégíti ki az ilyen irányú igényeket.

A magyar nyelvű képzéseken tanuló hallgatók között magasabb az aránya azoknak, akik elégedettek az órarenden kívüli (tudományos és kulturális) programkínálattal, mint az angol nyelvű képzéseken tanulók között.

Ismert és kevésbé ismert szolgáltatások

A kari Némedi Dénes Könyvtár népszerűségét mutatja, hogy a hallgatók akár a jelenlegi nyitvatartási időn túl is szívesen igénybe vennék, ha erre volna lehetőség. Az egyetemi sportolási lehetőségek viszonylag kevés nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóhoz jutnak el (az angol nyelven tanulókhoz alig), így ezeknek a kihasználtságán még javítani lehetne. A hallgatók között sokan voltak már lelki mélyponton egyetemi éveik alatt, miközben sajnos a legtöbben közülük nem tudtak róla, hogy az ELTE TáTK-n felkereshető pszichológus, aki segíthet ilyen helyzetekben.

A kutatás eredményeinek felhasználása

A kérdőíves kutatás során a kutatók – és ezáltal a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete – értékes információkat gyűjtött a hallgatók tapasztalatairól, véleményéről, ötleteiről, igényeiről, nehézségeiről, amelyek mind segíthetnek abban, hogy a nemzetközi tanulmányok képzések és az egyetemi környezet tovább fejlődjön.

Az eredmények alapján a kutatók egy 16 lépésből álló intézkedési tervet fogalmaztak meg az Intézet számára, és a kutatás anyagait a LAS Collab (Liberal Arts and Sciences Collaborative) nevű szervezet rendelkezésére bocsátották, mely a kutatást finanszírozta.