Konzuli látogatás az ELTE TáTK-n

Karsai Krisztina konzul asszonyt Szűcs-Zágoni Zoltán Gábor, az ELTE TáTK nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese; Mosdóczy Krisztina, a Dékáni Hivatal vezetője; valamint a HEAD ELTE társelnöke, Vass Márton; főtitkára, Horváth Boglárka és eseményszervezésért felelős alelnöke, Binder Bálint István fogadta. A rövid, protokolláris megbeszélést követően konzul asszony közel ötven hallgató előtt tartott előadást, amelyet Rogács Zétény, a HEAD ELTE képviselőjének köszöntője előzött meg.

Az előadás középpontjában a tiszteletbeli konzulok szerepe és jogállása állt. Karsai Krisztina ismertette, hogy a tiszteletbeli konzul olyan személy, akit egy küldő állam bíz meg az állami érdekek képviseletével egy másik országban – jellemzően a fogadó állam állampolgárát vagy olyan ott tartózkodó személyt, aki akár egy harmadik ország állampolgára is lehet. A jogintézmény több mint 200 éves múltra tekint vissza, és különösen hasznos olyan esetekben, amikor egy államnak nincs hivatalos külszolgálatot teljesítő küldöttje egy másik országban vagy annak egy régiójában.

A konzuli kapcsolatokat az 1963-as bécsi egyezmény szabályozza, amely külön fejezetet szentel a tiszteletbeli konzulok feladatkörének. A tiszteletbeli konzulok jogosítványai szűkebbek, mint a hivatásos konzuloké, és – az egyezmény ajánlása szerint – úgynevezett funkcionális immunitással rendelkezhetnek.

Jelenleg közel 100 országban működik tiszteletbeli konzul, akik Magyarországot képviselik, míg hazánkban 49 ország küldött ilyen képviselőt – tudhatta meg az érdeklődő közönség az előadásból.

A beszámolót követően a hallgatók számos kérdést intéztek az előadóhoz. Felmerült, hogyan történik a tiszteletbeli konzul felkérése, milyen biztonsági átvilágításon kell átesnie a jelöltnek, valamint, hogy miként védhetőek egy börtönkörnyezeteben a küldő ország állampolgárainak alapjogai.

Szó esett továbbá a tisztség gazdasági és politikai vetületeiről is. Karsai Krisztina válaszaiban hangsúlyozta, hogy a tiszteletbeli konzul munkája sokrétű, az érdekképviselet égisze alatt az egyéni esetkezelések mellett kulturális és gazdasági kapcsolatokat is épít a küldő és a fogadó ország között.

„Konzul asszony egyetemi látogatása különleges lehetőséget teremtett a hallgatók számára. Az ilyen alkalmak nemcsak az elméleti tudás elmélyítését szolgálják, hanem inspiráló példát is nyújtanak arra, hogyan kapcsolódhat össze a tudományos élet a nemzetközi kapcsolatokkal. A diákok első kézből szerezhettek információt a konzulok munkájáról, szerepéről és kihívásairól, miközben kérdéseikkel aktívan bekapcsolódhattak a diskurzusba. Ez a fajta interakció hozzájárul a kritikai gondolkodás fejlesztéséhez, bővíti a látókört, és akár pályaválasztási irányokat is kijelölhet a jövő társadalomtudósai számára.” – foglalta össze az esemény jelentőségét Szűcs-Zágoni Zoltán Gábor.