Lendületben: Lendák-Kabók Karolina Lendület-kutatócsoportot alapít
A 2009-ben életre hívott Lendület program célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése nemzetközi szinten kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület program a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul, ennek megfelelően célja, hogy a befogadó kutatóhelyeken áttörő eredményeket ígérő kutatásokat végző kutatócsoportok számára biztosítson forrást.
Az MTA felhívására idén 135 érvényes pályázat érkezett, 33 a bölcsészet- és társadalomtudományok, 48 az élettudományok, 54 pedig a matematikai és természettudományok területéről. A Lendület Bizottság 2025. június 25-én döntött a támogatandó kutatócsoportok kiválósági rangsoráról és a támogatási összegekről. Az ötéves programra a 21 kiválasztott kutatócsoport összesen 4,3 milliárd forintot nyert el. Lendák-Kabók Karolina pályázata 199 997 000 forint támogatásban részesül a projekt 5 éves futamideje alatt.
Lendák-Kabók Karolina „Vegyes családok: Identitás és hovatartozás keresése a konfliktus utáni társadalomban” című kutatási projektjének fókuszában a vegyes házasságok (vagy interetnikus házasságok) állnak. Ezek a kapcsolatok, eltérő társadalmi, etnikai vagy vallási háttérrel rendelkező egyének között jönnek létre, és gyakran megkérdőjelezik a fennálló társadalmi normákat. Közép- és Kelet-Európában – egy olyan régióban, amelyet jelentős emigrációs hullámok, valamint számos nemzeti kisebbség és többség jelenléte jellemez, akik gyakran osztoznak a szülőföldön és az állampolgárságon – folyamatosan születnek vegyes házasságok. Az ilyen kapcsolatok terjedését már a 19. század végén és a 20. század elején bevezetett polgári házasságkötés is elősegítette, azonban a háborúk, a nemzetállami és anyaországi politikák, a nemzetépítési törekvések, valamint a valláspolitikák gyakran gátolták elterjedésüket.
A projekt az interdiszciplináris és interszekcionális szemléletben elemzi és helyezi kontextusba a vegyes családokat, különös figyelmet fordítva Magyarországra és a volt Jugoszlávia területére – az 1895-ben a Magyar Királyságban bevezetett polgári házasságtól kezdve napjainkig, elsősorban a háború utáni időszakokra koncentrálva.
Makroszinten a kutatás azt vizsgálja, hogy a nemzetállami, anyaországi és vallási politikák milyen hatást gyakoroltak a vegyes családokra. Az elemzés levéltári források és népszámlálási adatok alapján történik, feltérképezve az állami, anyaországi és vallási politikák változásait. Mezoszinten a projekt a vallási és kisebbségi közösségek, valamint oktatási intézmények beszámolóinak elemzésén keresztül értékeli és hasonlítja össze a vegyes családok társadalmi elfogadottságát. Mikroszinten a kutatás interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések segítségével vizsgálja a vegyes családok belső dinamikáját, a társadalmi nemi szerepeket, az oktatás hatását, a hibrid identitásokat és a társadalmi nyomásokat. Kiemelt témák között szerepel a nemzeti lojalitás, a nyelvi választások és a kulturális hibriditás kérdésköre.
A kutatásvezető, Lendák-Kabók Karolina a kutatás társadalmi hatását és hasznosságát a következőképpen magyarázza: „A projekt interdiszciplináris, társadalmi nem szempontú és interszekcionális megközelítése révén árnyalt tipológiát kínál a vegyes házasságokról, kutatási eszközöket biztosít a vegyes családok vizsgálatához, valamint szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a többnemzetiségű társadalmakban történő bizalomépítés és integráció előmozdítására. A vegyes házasságokban rejlő lehetőségek feltárásával – mint az etnikumközi bizalom és társadalmi kohézió erősítésének egyik lehetséges útja – a projekt célja, hogy hatással legyen a tudományos diskurzusra, a közpolitikára és a globális integrációs stratégiákra.”