Multidiszciplináris kutatás a hivatások születéséről
A ELTE TáTK Történeti Szociológia Tanszékének oktatója, Kiss Zsuzsanna által vezetett kutatócsoport támogatást nyert az ELTE multidiszciplináris kutatások ösztönzésére kiírt pályázatán. A kutatási projekt címe: „Hivatások születése – magyarországi professzionalizáció a 19-20. században”. A kutatás a Történeti Szociológia Tanszéken működő Prozopográfiai és Családtörténeti Kutatócsoport munkája keretében kap helyet.
A kutatócsoport tagjai
Kiss Zsuzsanna (az ELTE TáTK oktatója, a kutatócsoport vezetője)
Bede Soma, Buza Nikoletta, Komka Ida, Portörő Péter, Ruszkai Szilvia, Szabó Gábor (az ELTE TáTK hallgatói), valamint Izsák Anikó-Borbála és Magos Gergely (az ELTE BTK hallgatói)
A kutatás célja
A kutatás célja, hogy a kutatócsoport egyes kiválasztott hivatások átfogó történeti és szociológiai vizsgálatán keresztül közelebb jusson a professzionalizáció-kutatásban hagyományosan, illetve a legújabb időkben feltett kérdések megválaszolásához. Ezek a kérdések egyrészt arra vonatkoznak, hogy vajon bizonyos hivatások minek köszönhetik társadalmi kiváltságaikat, a többi hivatáshoz képest tapasztalható kiemelkedő presztízsüket vagy éppen nagymértékű szakmai autonómiájukat. Ezen kívül a kutatócsoport – az előbbiekre építkezve – megvizsgálja és felméri a hivatások önérdek érvényesítő technikáit (a piaci monopólium megszerezése, hatalmi-politikai kapcsolatok kutatása, kompetenciafölény, mint ideológiai támasz stb.) a múltban és a jelenben, hiszen ezáltal érthetőek meg a szakmák közötti küzdelem belső mozgatórugói és mechanizmusai, illetve így ismerhetőek meg azok külső meghatározó körülményei.
A kutatási eredmények hasznosíthatósága
A közelmúltból több olyan eset is felidézhető, amely a hivatások autonómiája, önálló identitása és társadalmi elismertsége kérdésének jelentőségére hívta fel a figyelmet (csak a felsorolás szintjén: a pedagóguskar felállítása vagy a pedagóguskar etikai kódexe; a gyógyszerészkamara megszűntetése majd visszaállítása; a patikaliberalizáció; az ingatlanügynökök tevékenységének végzettséghez kötése; a végrehajtói kamara körüli botrányok; vagy legutóbb az egyetemi szakok létrehozása és megszűntetése). A sokfelé ágazó – politikai-, társadalmi-, és gazdasági összefüggésekkel is rendelkező – probléma megértéséhez és kezeléséhez adhat támpontokat az okok, összetevők, belső összefüggések elemzése. A kutatás során nyert ismeretek közvetlenül is hasznosak lehetnek az oktatás- illetve foglalkoztatáspolitika területén.
Több tudományterület hallgatóinak együttműködése
A vizsgálandó probléma komplexitása szükségessé teszi több tudományterület látásmódjának és módszereinek együttes alkalmazását. Ehhez a kutatócsoportban szerencsésen megvalósuló multidiszciplinaritás – a történettudomány és a szociológia eszköztárának egyidejű használata – kiváló lehetőséget teremt. A kutatócsoport gyakorlati munkája, valamint az annak eredményeként felhalmozott tudás új ismereteket nyújt minden résztvevő számára, és új szempontok szerint kapcsolja össze a két tudományterületet. A tervezett kutatás egyik legfontosabb konkrét célja ugyanis, hogy a résztvevő hallgatók számára olyan elméleti és kutatás-módszertani ismereteket nyújtson, amelyeket a tanrendi képzés során nem vagy csak részben kaphatnak meg. Ezeket az ismereteket rendszeres és nyilvános szemináriumok és workshopok alkalmával az érdeklődőkkel is megosztjuk. A kutatás során létrehozott adatsorok és adatbázisok online publikálása nagyban hozzájárulhat a hazai oktatás-, és professzionalizáció történetének kutatáshoz.