A beszélgetés Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő, író, dalszerző Vera c. regénye kapcsán az örökbefogadás témáját járta körül. Az író mellett meghívott vendég volt még dr. Katonáné dr. Pehr Erika (PTE ÁJK, címzetes egyetemi docens), valamint Antal Tibor (örökbefogadó szülő, szociálpolitikus). A beszélgetés házigazdái Rácz Andrea (ELTE TáTK, habil. egyetemi docens) és Mihály Bulcsú (ELTE TáTK, mesteroktató) voltak.

A beszélgetés indításaként Mihály Bulcsú olvasott fel egy részletet a regényből. Grecsó Krisztián regénye egy tíz éves kislány drámáját dolgozza fel, vagyis azt, hogy a címszereplő Vera hogyan szembesül az örökbefogadás tényével.  Rácz Andrea szerint a regény tele van speciális, gyerekvédelmi helyzettel, ahol a gyerekjogok sérülnek, emiatt az merült fel benne, hogy mindezt a szerző tudatosan gyűjtötte össze, és gondolt erre. Grecsó Krisztián egy jól ismert idézettel felelt a kérdésre: „Gondolta a fene!”. Vagyis ő inkább a felnőtté válás traumájaként írta a regényt, arra az állapotra fókuszált, amikor az egyén kilép abból a gyerekkori, paradicsomi állapotból, amikor a világ még jól leírható, megismerhető. A gyerekkori állapot megbomlását a regényben az örökbefogadás traumája indítja el. De az örökbefogadás feldolgozása már nem tárgya a regénynek, azaz a regény pontosan ott ér véget. A regény a ’80-as években játszódik, amikor az örökbefogadás tényét még titkolni kellett, úgy tartották, hogy azzal segítik a gyerek családba való integrálását.

A regény írásáról a szerző érdekességként elmesélte, hogy szeretett volna találni valakit, akire illik Vera leírása: örökbefogadott, nő, a rendszerváltás előtt született, és nagyjából 10 éves volt, amikor szembesült azzal, hogy örökbe fogadták. Természetesen hirdetést nem adhatott fel ezzel a kéréssel, de egyszer a fodrásznál pont egy ilyen beszélgetést hallott, nem is akart hinni a fülének. Végül – már nem a fodrászszékben ülve – sikerült a hölggyel mélyinterjút készíteni, sokat beszélgettek, ami alapján a regény utolsó harmadát a szerző újra írta. Ebből a beszélgetésből tudta meg, hogy ebben az élethelyzetben nem a düh az elsődleges érzés, hanem a szeparációs szorongás elképesztő újraélése, a „rettegés, hogy nekem egy kötelékkel kevesebb van”.

Rácz Andrea az örökbefogadás folyamatáról, az apaságra való tudatos készülésről is kérdezte Grecsó Krisztiánt mint örökbefogadó szülőt. Grecsó az örökbefogadás legdrámaibb pontjának a biológiai kérdőívet nevezte meg, amit az örökbefogadó szülőknek kell kitölteni. A kérdőív az illesztés miatt fontos, hogy jól találjon egymásra örökbefogadó szülő és örökbefogadott gyermek. A kérdőívben az örökbefogadó szülőnek szembe kell néznie azzal, mi az, amit még el tud fogadni, és mi az, amit már nem. A másik nehézség, hogy éveket kell várni a gyerekre az örökbefogadó tanfolyam után (a tanfolyam ma már nem kötelező, amit a beszélgetésben részt vevők mind sajnálatosnak véltek). 

Az örökbefogadás jogi oldaláról beszélt dr. Katonáné dr. Pehr Erika, a PTE ÁJK címzetes egyetemi docense. 1997-ben ő is részt vett az örökbefogadói jog megreformálásában. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy a származás megismeréséhez való jog bekerüljön a törvénybe, mert korábban gyámügyesként dolgozott, és sok rossz tapasztalata volt ez ügyben. Egy megrázó, konkrét példát mesélt, ahol a gyerek tizenöt évesen tudta meg, hogy örökbe fogadták, és nem tudta feldolgozni ezt a tényt, mindenképp azonosulni akart a vér szerinti szüleivel, lopni, csalni kezdett, mindent megtett, hogy ne szeressék. Tizennyolc éves korában az örökbefogadó szülőkkel együtt kezdeményezte az örökbefogadás felbontását.

A beszélgetésben megszólalt Antal Tibor is, akihez nyílt örökbefogadás útján került gyermeke (míg Grecsóhoz titkos örökbefogadási folyamaton). A két modell különbözőségéről, hétköznapi tapasztalatairól beszélt.

A beszélgetés vége visszakanyarodott Grecsó Krisztián irodalmi munkásságához, a szerző nemrég megjelent gyermekverses kötetének, a Belefér egy pici szívbe egyik verséhez. A Karácsony című vers a keresztény-zsidó kultúra legismertebb elemét, Jézus fogantatását és születését dolgozza fel. Az író fontosnak tartja, hogy legyenek olyan gyerekversek, anyák napi dalok, amelyek nemcsak a vérszerinti, életet adó szülők fontosságát hangsúlyozzák, hanem a szeretet kötelékét, és azt, hogy az örökbefogadott gyerekek a szívbe születtek.