Aktuális

A tudomány keretei workshop

Az ELTE TáTK Tudománykutató Központja és az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottsága A tudomány keretei címmel rendezett workshopot 2019. szeptember 6-án.  
Letölthető program

Pál Eszter szerkesztésében a workshop előadásait összefoglaló kötet jelent meg. 
A kiadvány adatai: Pál Eszter (szerk.): A tudomány keretei. Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2021. 

Tér, tudomány, történet workshop

Az ELTE TáTK Tudománykutató Központja és az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottsága Tér, tudomány, történet címmel tartott workshopot 2018. május 18-án. 
Letölthető program

A workshopon elhangzott előadások nyomán tanulmánykötet készült Pál Eszter szerkesztésében.
A kötet adatai: Pál Eszter (szerk.): Tér, tudomány, történet. Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2019

Test-lélek-társadalom workshop

Az ELTE TáTK Tudománykutató Központja és az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottsága Test, lélek és társadalom címmel tartott közös workshopot 2017. május 9-én az ELTE TáTK-n. 
Letölthető program

A workshop előadásai nyomán készült tanulmányok elérhetőek a Replika Folyóiratban.

Tudás és társadalom - műhelysorozat 

Konferencia videó 

A konferencia előadásainak nyomán készült tanulmányok elérhetőek a Replika Folyóiratban. 

A kutatóközpont tevékenységei

Kutatások: A Kutatóközpont célja pályázati forrásokból olyan önálló kutatások tervezése és végrehajtása, valamint más hasonló csoportok által végzett kutatásokban való közreműködés, amelyek a tudománykutatás társadalomtudományi területeire fókuszálnak. 

A kutatóközpont vezetője: Pál Eszter

A Kutatóközpont munkájában kiemelten számítunk a téma iránt érdeklődő PhD-s és MA-s diákok részvételére.

A tudománykutatás jelentősége

A tudomány és technológia interdiszciplináris kutatása (Science Studies, Wissenschaftsforschung, Science and Technology Studies, Sciences, Technologies et Société, STS) a viszonylag újabb kutatási területek egyike. Thomas Kuhn nagy hatású művének 1962-es megjelenése óta a tudománykutatás az akadémiai szféra egyik legdinamikusabban fejlődő ága lett. A terület interdiszciplináris jellege hangsúlyozott: szociológiai, filozófiai, történeti, antropológiai, valamint természettudományi szempontokat, módszereket, témákat egyaránt felölel. E tágabb kutatási terület eredményeképp jobban érthetővé válik, egyebek mellett, a tudományos szféra múlt- és jelenbeli működése, a tudományos tudás létrehozásának mechanizmusa, illetve a tudományos felfedezések, technikai innovációk implementációjának és diffúziójának folyamata. Különösen nagy figyelmet kapnak az olyan kérdések, melyek azt firtatják, milyen kapcsolat van a tudományos felfedezés és annak technológiai alkalmazása egyfelől, másfelől pedig ezek társadalmi, jogi, politikai, vallási, intézményi, stb. kontextusa között.

Ezeken az elméleti eredményeken túlmenően a tudománykutatás az intézményi, kutatásfinanszírozási környezet elemzésének, az innovációs és diffúziós folyamatok vizsgálatának következtében gyakorlati jelentőséggel is bír.

Mindezeknek köszönhetően a vezető nyugati egyetemeken (különösen az angolszász országokban) a tudomány- és technológiakutatás az oktatásban és a kutatásban igen fontos és egyre növekvő szerepre tett/tesz szert.   Jelentőségének növekedése azt a felimerést tükrözi, hogy a modern tudomány és technika a mindennapi élet egyre szélesebb területeit hatja át és számtalan olyan szakpolitikai, illetve a szélesebb nyilvánosságot is foglalkoztató kérdést vet fel (a környezetvédelemtől az energiatermelésen át a gyógyítási eljárásokig), amelyekre az egyes tudományos diszciplínák specializált szakemberei nem tudnak választ adni.  A központ működésének egyik célja, hogy elősegítse a Kar megjelenését ezen a nálunk még hiányzó oktatási területen, mindenekelőtt keresve a lehetőséget nemzetközi, európai uniós finanszírozású oktatási konzorciumokban való részvételre.

A tudománykutatás interdiszciplináris jellege révén elősegíti az egyetemek és egyetemi karok közötti együttműködést, és erősíti a társadalomtudományok pozícióját a tudományos diszciplínák rendszerében. A Társadalomtudományi Karon dolgozó és kapcsolódó kutatásokat folytató kollégák – a Kutatóközpont potenciális munkatársai – már eddig is együttműködtek az ELTE Természettudományi Kar Tudományfilozófia Tanszékével, a BME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszékével, valamint az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottságával. Reményeink szerint a jövőben e kooperatív munkát kiszélesítjük és hivatalos keretet is adunk neki. A karok és egyetemek közötti oktatási és kutatási együttműködésen túl a Kutatóközpont létrehozása elősegíti pályázati támogatások elnyerését, és ezáltal a Kar kutatási erőforrásainak kibővítését.