Társadalom- és szociálpolitika PhD-képzés

Társadalom- és szociálpolitika PhD-képzés

Társadalom- és szociálpolitika PhD-képzés

Jelentkezés a Doktori Iskolába

Jelentkezés: A 2022-es eljárás lezárult, legközelebb 2023 tavaszán várjuk a jelentkezéseket.
Elérhetőség: Doktori Iskola 
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A Északi tömb II. emelet 240
Telefon: (1) 372-2500/6507
E-mail: doktori@tatk.elte.hu 
Jelentkezési időszak: 2022. március 16. – április 30.
A felvételi vizsga időpontja: várhatóan 2022. május 23. – június 30.
A felvételi döntés legkésőbbi időpontja: 2022. augusztus 1.
Várható keretszám: A három doktori programban összesen: 2530 fő.
A felvételi jelentkezés eljárási díja: 9.000 Ft 
E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

Kredittanterv a 2020/21-es tanévtől felvettek számára.

Képzési formák

  • A Doktori Iskolába nappali tagozatos szervezett képzésre (4+4+2 félév), ezen belül ösztöndíjas (államilag támogatott) és költségtérítéses formára lehet jelentkezni.
  • A felvételizők egyéni képzési rend szerint csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A tanulmányi idő eseti megállapítására (a pályázó írásban dokumentált szakmai tevékenysége figyelembevételével) a Doktori Iskola vezetője tesz javaslatot; a döntést a Kari Doktori Tanács hozza meg.

A jelentkezés feltételei

  • Legalább jó minősítésű, a szociológiai program esetében elsősorban társadalomtudományi és közgazdaságtudományi, a szociálpolitikai program esetében elsősorban társadalomtudományi, bölcsészettudományi, közgazdaságtudományi, az interdiszciplináris társadalmi kutatások program esetében társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, illetve műszaki egyetemi oklevél, 
  • Külföldön szerzett egyetemi oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerését (doktori iskolában történő továbbtanulás céljából) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell kérelmezni az egyetemen,
  • Egy államilag elismert legalább (B2) középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
  • A jelentkezőnek vállalnia kell, hogy a képzési szakaszban, egyes esetekben, idegen nyelven fekínált órákat is fel kell vennie.
A szakzáróvizsgával még nem rendelkező, de azt legkésőbb július 31-ig teljesítő jelentkezőnek a beiratkozás alkalmával kell igazolnia, hogy diplomája megfelel a fenti feltételeknek.

Jelentkezéskor benyújtandó dokumentumok

Az ELTE Szociológia Doktori Iskolai képzéseire történő jelentkezésre – így a jelentkezés benyújtására, illetve a csatolandó/csatolható mellékletek benyújtására is – 2020. márciustól online módon, az egyetem oldalán keresztül nyílik lehetőség. Az alább felsorolt dokumentumok benyújtása a felület adatlapjának kitöltésével, valamint a kért dokumentumok feltöltésével valósul meg.  A felvételi korszerű és legegyszerűbb módja az e-felvételi, amelynek segítségével egyszerűen, biztonságosan az interneten adható be a jelentkezés. Az elektronikus felvételi nagy előnye, hogy a rendszer kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehetősen nagy számban vétenek. 

E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

  • Kitöltött jelentkezési lap
  • Egyetemi szintű oklevél másolata
  • Államilag elismert legalább középfokú komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat másolata
  • Szakmai önéletrajz
  • Tématerv, amely maximum 5 oldal terjedelmű
  • Referenciamunka (irodalom nélkül legfeljebb 6000 szó terjedelemben), amely olyan, korábbi, tudományos igényel elkészített mű (pl. műhelymunka, szakdolgozat rövidített változata vagy megjelent tudományos közlemény), amely segíti a felvételi bizottság tájékozódását a jelölt tudományos felkészültségéről
  • Publikációs jegyzék
  • Csatolhatóak elismert szakértők ajánlásai is.
A doktorandusz jelölteknek lehetőségük van a Kar vezető oktatói által meghirdetett kutatási programokba való bekapcsolódásra.

Az értékelés szempontjai

A felvételi eljárás azonos követelmények és feltételek alapján zajlik mindegyik képzési formában. A végső sorrend kialakításában szerepet játszik:

  • a jelölt addigi tanulmányi eredménye, publikációs listája és nyelvtudása,
  • kutatási tervének megvalósíthatósága
  • és a szóbeli felvételi során mutatott szakmai felkészültsége.

Finanszírozási forma

Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. A doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait és kötelezettségeit a felsőoktatási törvény, külön jogszabályok és az egyetem működési szabályzata határozza meg.

 
Költségtérítés: 320 000 Ft/félév a három magyar nyelvű programban.
EU állampolgároknak 1200 EUR/félév
Az Európai Unión kívülről érkezők számára 1750 EUR/félév 

A Doktori Iskolába történő felvételhez mellékelendő tématerv elvárt vázlata

  • A tervezett kutatással kapcsolatos legfontosabb és a pályázó által áttekintett irodalom rövid bemutatása
  • A kutatás tárgya (a témaválasztás részletezése: miről szól a kutatás, milyen kérdéseket vizsgál, hogyan kapcsolódik eddigi tudásunkhoz, korábbi vizsgálati eredményekhez)
  • A kutatás módszere(i) (elméleti és empirikus eljárások; szisztematikus és történeti aspektusok; elemzési dimenziók, technikák, stb.)
  • Eddigi eredmények, lépések, publikációk (a szóban forgó kutatást elkezdte-e már, és ha igen, meddig jutott benne; van(nak)-e már erről szóló publikációja)
  • Várható eredmények (milyen új ismeretek várhatók; elméleti és – esetleg – gyakorlati hozadékok)
  • Konzultációk, konzulens (kivel vagy kikkel konzultált, illetve kikkel kíván együttműködni a jövőben; kire gondolt, mint konzulensre)
  • Munkaterv (milyen szakaszokban tervezi elvégezni a kutatást; hozzávetőleges határidők)

Témakiírások

A Doktori Iskola Társadalom- és Szociálpolitika programja nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a a kutatást meghirdető oktatókat (elérhetők a doktori program titkárán keresztül is), a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el.

ANTAL MIKLÓS: A MUNKAIDŐ-CSÖKKENTÉSI STRATÉGIÁK GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA

A 20. század közepe óta a termelés produktivitásának növekedését elsősorban a fogyasztás növelésére, nem a munkaidő csökkentésére fordítottuk. Különösen igaz ez az 1980-as évek utáni időszakban, amikor a fizetett munkaidő csökkenése Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lelassult, megállt vagy a visszájára fordult. A termelés és fogyasztás növekedésén alapuló gazdasági modell létjogosultsága ugyanakkor napjainkra megkérdőjelezhető környezeti, jólléti és gazdasági szempontból is. A munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és kívánatosságát vizsgáló MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoport keretén belül kiírt doktori téma a munkaidővel kapcsolatos társadalmi küzdelmeket és azok eredményét vizsgálja. Milyen típusú munkaidő-csökkentési programok voltak sikeresek és melyek buktak el Európában az 1900-as évek óta? Hogyan változott az egyes módszerek – kollektív vagy egyéni, arányos fizetéscsökkenéssel együtt járó vagy órabért emelő, a munkanapok hosszát vagy számát változtató programok – esélye? Kik harcoltak a csökkentésért és kik küzdöttek ellene? A kutatási projekt szakirodalmi áttekintés, diskurzusanalízis és napjainkban zajló programok esettanulmányai segítségével keresi a válaszokat.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Spiegelaere S, Piasna A (2017) The why and the how of working time reduction, European Trade Union Institute, Brussels, Belgium

ANTAL MIKLÓS: A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ VITA MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

A gazdasági növekedés környezeti fenntarthatósága nagyjából 50 éve, a Római Klub „Limits to growth” (1972) jelentése óta vitatéma. A vita azonban nem mindig ugyanolyan intenzitással és tartalommal zajlott sem a tudományban, sem a médiában. A kezdeti érdeklődés után a növekedési paradigma fenntarthatósága napjainkban válik újra fontos témává, nagy nevű tudósok és közéleti szereplők részvételével. A főáramú közgazdaságtani és politikai diskurzusnak viszont egyelőre nem része a GDP növelésén alapuló gazdasági paradigma megkérdőjelezése – ami egyes szereplők szerint hatalmas globális kockázatot jelent. Ahhoz, hogy alakítani lehessen a vita dinamikáját, ami a későbbi politikai változások egyik fontos előfeltétele, először meg kell érteni azt. Ki és miért vett és vesz részt a vitában, milyen érvekkel vagy álláspontokkal, kiket szólítanak meg és milyen válaszokat kapnak? Milyen mértékig szenved csorbát a tudomány működése azáltal, ha a paradigma kritikusai nem kapnak választ annak támogatóitól? A doktori kutatás a szakirodalom szisztematikus elemzéséből és a médiában folyó diskurzus vizsgálatából áll. Célja, hogy rámutasson a tudományos működés és a társadalmi párbeszéd anomáliáira, katalizálva ezen problémák enyhítését.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Daly, H (2013) A further critique of growth economics, Ecological Economics, 88, 20- 24.

BÓDY ZSOMBOR: MAGYAR SZOCIÁLPOLITIKA A 19. SZÁZAD VÉGÉTŐL A 20. SZÁZAD VÉGÉIG

A szociálpolitikai intézkedések, a jóléti állam különböző programjainak létrejötte évtizedek óta témája történeti és szociológiai kutatásoknak, amelyek típusokba sorolják a különböző jóléti rendszereket és eltérő magyarázati modellekkel írják le keletkezésüket. Nem kevésbé fontosak azok a vizsgálatok, amelyek elemzik a jóléti rendszerek különféle társadalmi hatásait. Kutatás tárgya lehet a magyar szociálpolitika történetének valamely szakasza vagy intézménye – elhelyezve nemzetközi összehasonlításban – és vizsgálhatóak az egyes programok bevezetésének konkrét, korszakról-korszakra változó társadalmi-politikai kontextusai.

Vizsgálható konkrét területek: munkásbiztosítás a 19. sz. végétől; háborús szociálpolitika az első világháború időszakában; a két világháború közötti szociálpolitika; az államszocialista rendszer jóléti politikájának szakaszai; a rendszerváltást követő szociálpolitikai átalakulás; versengő szociálpolitikai diskurzusok valamely korszakban; valamint a munkavállalók és munkaadók közötti érdekkonfliktusok és kezelésük a 19. század végétől kezdődően a piaci viszonyok között és az államszocializmusban.

Felvehető hallgatók száma: 2-3

Előírt nyelvtudás: angol, előnyös: német

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Tomka Béla (2015): Szociálpolitika. Fejlődés, formák, összehasonlítások. Bp. Osiris.

Bódy Zsombor (2019): A magyar szociálpolitika nemzetközi beágyazottsága. Tudástranszfer és eredményei 1945 előtt Magyarországon. Aetas 34. évf. 4. sz. 5-26.

Szikra Dorottya (2009): From Bismarck to the New Pension Orthodoxy. The Historical Development of the Pnesion System in Hungary. In: Klaus, Petersen; Jorn-Henrik, Petersen (szerk.) The Politics of Age. Public Pensions in a Comparative and Historical Perspective. Hamburg, Peter Lang.

Tomka Béla: East Central Europe and the European Social Policy Model: A Long-Term View. EAST EUROPEAN QUARTERLY 40. (2006). 135-159.

JUHÁSZ GÁBOR: SZOCIÁLIS ÁLLAMPOLGÁRISÁG ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM

A kutatási téma a szociális állampolgárság folyamatosan változó koncepcióját, valamint annak a szociális védelmi rendszerek, s ezen keresztül a jogokhoz és a javakhoz való hozzáférés fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálatát foglalja magában. Az elméleti kérdések tisztázása után a jelölt politikai dokumentumok és jogszabályok (másod)elemzésével, valamint a szociálpolitika aktoraival és alanyaival végzett interjúk segítségével igyekszik meghatározni a vizsgált ország(ok)ban érvényesülő szociális állampolgárság koncepció(k), valamint a mögöttük húzódó állam- és állampolgárkép jellemző jegyeit. A kutatás további kérdése lehet, hogy kimutathatók-e összefüggések a vizsgált állampolgárság koncepció(k) és a szociális védelmi rendszer(ek) kiépítése, valamint a szociális jogok intézményesültségének mélysége között. A kutatás segít megértetni azt, hogy miként befolyásolja egy adott társadalom szociális állampolgárságról alkotott képe a szociális védelmi rendszer működését és annak változásait, valamint azt, hogy a szociális védelmi rendszerben eszközölt változtatások miként befolyásolják a szociális állampolgárság adott társadalmon belüli intézményesültségét, elfogadottságát.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Anne-Mette Magnussen, Even Nilssen (2013): Juridification and the Construction of Social Citizenship. Journal of Law and Society Vol. 40 No. 2

Mann, Michael (1996): Ruling class strategies and citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press 

Marshall, T. H. (1950) a): Citizenship and Social Class. In: CITIZENSHIP AND SOCIAL CLASS and other essays. Cambridge at the University Press 1-85. o. 

Plant, Raymond (1990): Citizenship and Rights. In: Raymond Plant – Norman Bary (eds.): Citizenship and Right sin Thatcher’s Britain. London 

Rees, A. M. (1991): T. H. Marshall and the progress of citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press 

KÖVÉR-VAN TIL ÁGNES: A TÁRSADALMI GONDOSKODÁS NEMI ALAPÚ PERSPEKTÍVÁBÓL

A társadalmi gondoskodás körében: a társadalombiztosítás, a társadalom- és szociálpolitika és a szociális munka alapirányultságainak vizsgálata értendő. A kutatás azt vizsgálja, hogy a társadalmi gondoskodás különféle területei hogyan szerveződnek és strukturálódnak a társadalmi nemek nézőpontjából, hogyan határozzák meg és irányítják ezen területek elméleti megközelítéseit, intézményeit és gyakorlatait a nemi binaritás és a nemi hatalmi viszonyok normái és értékrendje.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Adamik Mária (2012) Bevezetés a szociálpolitika nem szerinti értelmezésébe. In: Adamik Mária (szerk.) Bevezetés a szociálpolitika nem szerinti értelmezésébe. 6 – 22. Elérhető: https://tatk.elte.hu/file/bevezetes_a_szocialpolitika_nem.pdf

Csányi Gergely, Gagyi Ágnes és Kerékgyártó Ágnes (2018) Társadalmi reprodukció. Az élet újratermelése a kapitalizmusban. Fordulat 24. Elérhető: LINK

Nancy Fraser (2018) A tőke és a gondoskodás ellentmondásai. Fordulat 24. Elérhető: LINK

Fraser, N. 2016. Contradictions of Capital and Care. New Left Review, 100 July/August, 99 – 117.

Lewis, J. (ed.) 2018. Gender, Social Care and Welfare State Restructuring in Europe.  New York: Routledge.

Hobson, B. – Lewis, J. – Siim, B. (eds.) 2002. Contested Concepts in Gender and Social Politics. Cheltenham: Edward Elgar Publishing.

kucsera csaba: AZ IKT-ALAPÚ MEGOLDÁSOK POTENCIÁLJA AZ IDŐSÖDŐ TÁRSADALOM SZOCIÁLIS KIHÍVÁSAINAK KEZELÉSÉBEN

A társadalom elöregedése a tartós gondozási szükségletek keresleti oldali növekedését vonja maga után, amelyre a nemzeti szociális védelmi rendszerek modernizációja során megfelelő módon kell felkészülni. Ezek az útkeresések jelenleg is zajlanak, bár az Európai Unió tagállamaiban eltérő fókuszpontok mentén, eltérő prioritással, illetve változatos társadalmi - (szak)politikai tudatosultsággal. E rendszerek átfogó, a parametrikus változtatásokon túlmutató modernizációjának egyik hajtóereje az infokommunikációs technológiák (IKT) által lehetővé tett új szolgáltatások, szolgáltatási modellek és rendszerek alkalmazása lehet, amely potenciált széles körben osztják a kutatók, szakpolitikusok, és szolgáltatás-nyújtók. A kutatás tárgya ennek a potenciálnak a magyar kontextusban való vizsgálata a betegség-prevenció, egészség-promóció, független életviteli támogatás, és integrált gondozási modellek területein, beazonosítva egyaránt a potenciális pozitív és negatív következményeket a gondozott / támogatott idősek, a szolgáltatást nyújtó formális és informális szereplők, és az ellátórendszer egésze szempontjából.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

kucsera csaba: A 80 ÉVES ÉS IDŐSEBBEK KOROSZTÁLYA GYORS NÖVEKEDÉSÉNEK TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEI

A társadalom leggyorsabban növekvő életkori csoportját a legidősebbek, a 80 évesek és idősebbek életkori csoportja adja. Számuk és a társadalmon belüli arányuk is markánsan fog nőni a következő pár évtizedben, számuk már jelenleg is közel 450 ezer fő, ami az előrejelzések szerint másfél évtized múlva (2036-ra) el fogja érni a 700 ezer főt.  A 80 éves és annál idősebbek csoportja sajátos abból a szempontból is, hogy körükben az életminőség jelentős megromlásának és ezzel párhuzamosan a gondozási igény megnövekedésének kockázata igen magas, ezért erre a trendre a szakpolitikának és a formális és informális ellátóknak különös figyelmet kell fordítani. A kutatás célja ennek az életkori csoportnak és a leírt kihívásnak a jobb megértése a létező kutatások és adatbázisok szisztematikus, a korcsoportra vonatkozó fókuszával, és a demográfiai trendek által kijelölt változások társadalmi következményeinek minél teljesebb körű projekciójával.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

European Commission (2020) Report on the impact of demographic change

https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/demography_report_2020_n.pdf

European Commission (2020) The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070)

https://ec.europa.eu/info/publications/2021-ageing-report-economic-and-budgetary-projections-eu-member-states-2019-2070_en

European Commission (2021) The 2021 Long-Term Care Report

http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=24080&langId=en

Orosz Éva: A DECENTRALIZÁCIÓ/CENTRALIZÁCIÓ ÉS A PRIVATIZÁCIÓ SZEREPE ÉS HAJTÓERŐI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ÁTALAKULÁSÁBAN

A magyar egészségügy politikai rendszerváltás utáni átalakulásának alapvető kérdése: az állam szerepének az átalakulása, amely elsősorban két fő folyamat, a privatizáció és a decentralizáció/centralizáció által megy végbe. Az elmúlt 25-30 évben több egymástól eltérő szakasz különíthető el. Például egyes időszakokban a kormányzat ösztönözte, másokban inkább korlátozni igyekezett a magánszolgáltatások bővülését, ezen belül a magánszolgáltatásoknak a köztulajdonban lévő intézményeken belüli kínálatát. A kormányzat tevékenységét egyes időszakokban decentralizációs, másokban pedig centralizációs lépések jellemezték.

A kutatás elsősorban a következő kérdéseken keresztül törekszik feltárni és nemzetközileg releváns szempontok szerint elemezni a közszféra és magánszektor – egymással összekapcsolódó – átalakulásának a jellemzőit: Milyen egészségügyön kívüli és egészségügyön belüli hajtóerői voltak a (szélesen értelmezett) privatizációnak – különös tekintettel a kormányzat, az orvosszakma, a piaci szereplők és a magasabb jövedelmű társadalmi csoportok érdekeinek és az ezeket tükröző ideológiáknak az elemzésére. A 80-as évek vége óta milyen szakaszok különíthetők el a decentralizáció/centralizáció és privatizáció szempontjából? Milyen tényezők idézték elő a kormányzati és piaci szereplők magatartásában bekövetkező változásokat (amelyek új szakaszhoz vezettek)? Milyen szerepe volt a decentralizáció/centralizáció és a privatizáció folyamatainak az egészségügy modernizálásában, azaz a rendszerváltáskor örökölt alapvető problémák kezelésében? Az egészségügyi rendszerek nemzetközi szinten alkalmazott teljesítményértékelési szempontjai alapján hogyan értékelhetők a decentralizáció/centralizáció és privatizáció folyamatai? A témakör iránt érdeklődő hallgató disszertációjának témáját a fentiekben vázolt kutatás egy jól körülhatárolható részkérdése jelenthetné.

szalai júlia: A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI POLGÁRI FEJLŐDÉS ELLENTMONDÁSAI

A témakör középpontjában a rendszerváltás utáni középosztály belső-külső ellentmondásoktól terhelt jelenkortörténeti vizsgálata áll. A kutatási program fókuszában az áll, hogy milyen tényezők okozták az egykor széles körben remélt polgári átalakulás megakadását, a paternalista hierarchiák szerepének megnövekedését, és a demokratikus építkezés hátrahagyását. Többek között az alábbi területek vizsgálhatók: a középosztály csoportjainak átalakuló élet- és munkaformái; az identitásküzdelmeiket kísérő ideológiai, politikai csatározások; a jóléti újraelosztás deformációi. A kutatásban feltárulhat a középosztály mélyülő töredezettsége, növekvő „államfüggősége”, és csoportközi küzdelmeinek hozzájárulása az egyenlőtlenégek növekedéséhez – különösen a szegények kirekesztődéséhez. E folyamatok mérlege a demokratikus viszonyok folyamatos gyengülését és a modernizációs törekvések veszélyeztetettségét mutatja, ami mellett a visszatalálás a polgári fejlődés útjára ma illuzórikusnak látszik.

Felvehető hallgatók száma: 1-5

Előírt nyelvtudás: angol

További elvárások: terepmunka részvétel

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Morcsányi Géza-Tóth István György (szerk.): A magyar polgár. Magvető-Tárki, 3015.

Szalai Júlia: A nem polgárosuló középosztály. Balassi, 2021.

A témához ajánlom még a 2020-ban megjelent „A nem polgárosuló középosztály” című könyvem bemutatójának videóját: https://www.facebook.com/watch/?v=182120510254919

Laki Mihály-Szalai Júlia: Ten Years after. Hungarian grand enterpreneurs in the European Union. Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2014.

Tóth István György (ed.): Social Report 2019. TÁRKI, 2019.

SZIKLAI ISTVÁN: A FOGYATÉKOS EMBEREK jogai, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA, TÁMOGATÁSI RENDSZEREI

A fogyatékos emberek társadalmi integrációja kapcsán elsősorban az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményében rögzített jogok érvényesülése ad kiemelt kutatási területet. A téma keretében ezt különféle megközelítésben vizsgáljuk (a doktorandusz, saját választásához igazodva), a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. Az általános, elméleti keretek és történések, trendek elemzésén túl kiemelt területet jelent az érintettek önálló életvitele és közösségi részvétele (ezek mérésének elméleti és módszertani kihívásaival együtt), illetve ezekhez kapcsolódva a kiváltás (illetve intézettelenítés – deinstitutionalisation) megvalósulása Magyarországon és más országokban.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Kopasz M., Simonovits B., Kozma Á., Bernát A., Verdes T., Bugarszki Zs. (2016): Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban, Budapest, TÁRKI Zrt. Forrás: http://www.tarki.hu/hu/news/2016/kitekint/20160408_fszk.pdf

Verdes Tamás: „A ház az intézet tulajdona”. A totális intézmények lebontásáról, humanizálásáról és modernizálásáról In: ESÉLY 2009/4 Forrás: http://www.esely.org/kiadvanyok/2009_4/05verdes.pdf

European Union Agency For Fundamental Rights (2017): From institutions to community living for persons with disabilities Source: https://fra.europa.eu/en/publication/2018/institutions-community-living-persons-disabilities-perspectives-ground

Mansell, Jim and Knapp, Martin and Beadle-Brown, Julie and Beecham, Jennifer (2007): Deinstitutionalisation and community living – outcomes and costs: report of a European Study. Volume 2: main report. University of Kent, Canterbury, UK. Source: http://eprints.lse.ac.uk/3460/

sziklai istván: SZOCIÁLIS És ESÉLYEGYENLŐSÉGI DIMENZIÓ AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Az Európai Unió szociális dimenziójának, esélyegyenlőségi, antidiszkriminációs politikájának elemzése a célunk. Ezeket a területeket önmagukban, vagy egyes célcsoportok, társadalmi problémák kapcsán vizsgáljuk. A téma keretében ezt különféle megközelítésben vizsgáljuk (a doktorandusz, saját választásához igazodva), a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. A téma általános keretének, történetének alakulásán, elemzésén túl különös figyelmet szentelünk a szociálpolitika hagyományos és új célcsoportjaira, eszközrendszerére gyakorolt hatásnak is.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Ferge Zsuzsa (szerk.) (2017): Magyar társadalom- és szociálpolitika, 1990-2015; Osiris Kiadó, Budapest

Sziklai István (szerk.): Az Európai Unió szociális politikái. Budapest, 2012., ELTE TáTK Forrás: http://tatk.elte.hu/dokumentumtar/cat_view/693-e-tananyagok?start=20

Tomka Béla (2015): Szociálpolitika - Fejlődés, formák, összehasonlítások; Osiris Kiadó, Budapest

Bart Vanhercke, Dalila Ghailani and Slavina Spasova, with Philippe Pochet (eds.) (2020): Social policy in the European Union 1999-2019: the long and winding road: ETUI aisbl, Brussels Source: https://www.etui.org/sites/default/files/20%20Social%20policy%20European%20Union%201999-2019%20WEB%20version.pdf

Giuliano Bonoli and David Natali (2012): The Politics of the New Welfare State, Oxford University Press

Linda Hantrais (2015): Social Policy in the European Union – Third Edition, Palgrave Macmillan Source: LINK

 

SZIKLAI ISTVÁN: SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE: TRENDEK, KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK

A szociális szolgáltatások rendszerének, szakpolitikájának társadalomtudományi elemzésére fókuszálunk. A különféle külső (pl. demográfiai, fenntarthatósági kihívások) mellett az olyan belső problémákra is fókuszálunk, mint a hozzáférhetőség, finanszírozási módok, humánerőforrás stb. A témát különféle megközelítésben vizsgáljuk (a doktorandusz saját választásához igazodva), a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. Az általános, elméleti keretek és történések, trendek elemzésén túl kiemelt figyelmet szentelünk az egyes (hagyományos és új) célcsoportoknak, jelenségeknek, szolgáltatási elemeknek és ezek kapcsolódására más ágazatok, szolgáltatástípusokhoz.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Czibere Károly–Mester Dániel (2020): A magyar szociális szolgáltatások és főbb jellemzőik 1993 és 2018 között In.: Társadalmi Riport 2020, szerk.: Kolosi Tamás, Szelényi Iván, Tóth István György, Budapest Forrás: https://www.tarki.hu/sites/default/files/2020-10/434_449_Czibere_Mester_web.pdf

Kopasz M., Simonovits B., Kozma Á., Bernát A., Verdes T., Bugarszki Zs. (2016). Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban. Budapest: TÁRKI Zrt. Letöltés helye: http://www.tarki.hu/hu/news/2016/kitekint/20160408_fszk.pdf

Verdes Tamás: „A ház az intézet tulajdona”. A totális intézmények lebontásáról, humanizálásáról és modernizálásáról. In: ESÉLY 2009/4 Forrás: http://www.esely.org/kiadvanyok/2009_4/05verdes.pdf

Robin Means, Sally Richards, Randall Smith (2008): Community Care: Policy and Practice, Fourth Edition; Palgrave Macmillan Source: https://books.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=hQwdBQAAQBAJ&oi=fnd&pg=PP1&dq=social+care+policy&ots=Nxn_H9KTo3&sig=ec8CWn-PLSJS0bA_GBJwe4g2fuY&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false

European Expert Group on transition from institutional to community based care (2012). Common  European  Guidelines  on  the  transition  from  institutional  to  community  based  services. Brussels Source: https://deinstitutionalisation.com/

2021 Long-term care in the EU Source: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8396