Hierarchia és felfordulás
Hierarchy and Turmoil – Második alkalommal szervezett workshopot a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete
Az Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének legújabb tanszéke, a Globális és Fejlődéstanulmányok Tanszék kutatásainak központi eleme a hierarchiákkal kapcsolatos problémafelvetés és tudományos gondolkodás, de az intézet további tanszékein folyó műhelymunka is több szálon kapcsolódik a hierarchia témájához. Az eseményen az egyetem kutatói, oktatói és hallgatói mutatták be a társadalmi, kulturális és nemi, valamint az európai és globális politikai és gazdasági hierarchiákhoz kötődő kutatásaikat. A szervezők célja volt egy olyan interdiszciplináris párbeszéd elindítása, amely az érintett területen új kutatási ötletekhez, publikációkhoz vezethet.
A hierarchiák nemcsak az államokat, hanem a társadalmi kapcsolatokat is szervezik. Különféle hierarchiák léteznek eltérő logikával és stratégiával, amelyek hatással vannak az élet társadalmi, erkölcsi és viselkedési struktúráira. A hierarchia értelmezhető akár legitim hatalomforrásként, vagy a szervezett egyenlőtlenség és az elnyomás megnyilvánulásaként.
A nemzeti, globális, politikai, társadalmi és kulturális hierarchiák folyamatosan változnak. Új erők jelennek meg a gazdaságban, a médiában és a politikában egyaránt, amelyek kevésbé kötődnek a háború utáni társadalmi igazságosság, az emberi jogok és a liberális demokrácia hagyományaihoz, kihívást jelentve a régi hierarchiák számára. Ezeket az új erőket néha a tekintélyelvű populizmus olyan formái mozgatják, amelyek manipulálják a társadalmi-gazdasági és etnikai feszültségeket, és olyan reaktív ellenmozgalmakat támogatnak, amelyek vagy a protekcionizmus és soviniszta nacionalizmus formáit ígérik, vagy a hiperglobalizáció olyan típusait, amelyek a versenyképesség lefelé irányuló spirálját eredményezik.
Milyen kilátások várnak a békére és az emberi jogokra az egyre inkább többpólusúvá váló, töredezett és anarchikus világban? Milyen következményei lesznek az ukrajnai háborúnak és a növekvő amerikai-kínai feszültségnek? Kína lesz az új globális hegemón? A workshop célja volt, hogy feltárja e jelenségek természetét és okait, valamint azt, hogy milyen társadalmi igazságosságra, gazdasági szolidaritásra építő válaszok adhatók a nemzetközi közösséget érintő globális válságokra. Vannak-e alternatívák, amelyek ellensúlyozhatják az új hierarchiákat?
Az ELTE TáTK Kari Tanácstermében összegyűlt érdeklődőket Soltész Béla, a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója és a Globális és Fejlődéstanulmányok Tanszék tanszékvezetője, valamint Andrew Ryder, a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének intézetigazgatója köszöntötte. Röviden összefoglalták a workshop célját és ismertették a kétnapos esemény programját, majd felkérték Hadas Miklós szociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát, hogy Intersecting hierarchies and plural habitus című előadásával nyissa meg a programot.
Hadas Miklós előadásában ismertette a habitus Pierre Bourdieu-i fogalmát, annak episztemológiai jelentőségének legfontosabb tényezőit és kritikai megjegyzéseit. Hogy a hallgatóság számára is érhető legyen a habitus értelmezésének logikája példákat is említett: Németország zaklatott történelme elősegítette a hiedelmek és viselkedési tendenciák egy különösen rosszindulatú változatának megjelenését, amely következtében a személyiségstruktúra, a lelkiismeret és a viselkedési normák mind a rezsim formájához igazodtak. Angliában a munkások magatartásában ma is láthatók a birtokos nemesek és dzsentri, valamint a nagy kereskedelmi hálózaton belüli kereskedők modorának nyomai. Hadas arra is felhívta a figyelmet, hogy a férfibecsület szerepének vizsgálata segíthet megérteni számos, múltbéli és jelenbéli háború mögött álló okozati összefüggést.
Ezt követően az előadók és a hallgatóság kettéváltak, mivel az esemény Cultural and social hierarchies in a postcolonial world és a Gendered hierarchies című panelja egymással párhuzamosan zajlott az ELTE TáTK Kari Tanácstermében és Cseh-Szombathy termében.
1. PANEL: KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI HIERARCHIA EGY POSZTKOLONIÁLIS VILÁGBAN
A panel plenáris előadói közül elsőként Turai Katalin, egyetemi adjunktus, a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetek oktatója prezentálta Homo Hierarchius című előadását. Bemutatta Louis Domunt francia antropológus állításait a hierarchia értékeiről és néhány olyan kortárs munkát is, amelyek az egyenlő méltóságon alapuló társadalmakba való átmenet pszichológiai következményeire fókuszálnak. Ennek vizsgálatát kiemelten fontosnak tartja, mivel az ilyen átmenettel járó feszültségek elég nagyok ahhoz, hogy befolyásolják a nemzetközi kapcsolatokat és heves konfliktusokat eredményezzenek.
Wollner Márta, egyetemi tanársegéd Purity / impurity in Islam – Changing sacred hierarchies címmel tartott előadása egy, a female genital mutilation-ról (khifad) szóló esettanulmány volt, a patriarchális hierarchia szerkezetének újrateremtésére és szentesítésére szolgáló gyakorlatként értelmezve. Wollner elmondta, hogy az iszlám kultúrában a női nemi szervek megcsonkítása biztosítja a rituálisan tiszta női testet, valamint a tiszta házassági és társadalmi életet. Bár témája nemi vonatkozással is bír, de a rituális tisztasági törvény miatt jobban kapcsolódik a szakrális vagy alternatív hierarchia rendszerekhez. Kiemelte, hogy a témát érintő vallásjogi vita lassú, de folyamatos változást mutat a racionalizálás irányába.
A hallgatóság sok információt kapott az indiai dalitokról, az indiai kasztrendszerben hagyományosan érinthetetlennek nevezett emberek csoportjáról Karunanithi Gopalakrishan People in lowest rung of social hierarchy: Dalits in India című előadásából. Ők a négy várnából (osztályból) álló kasztrendszer kirekesztett, ötödik csoportja voltak, akik nagyrészt szennyező feladatokat végeztek. Előadásában a dalitok helyzetével foglalkozott az in- és posztkoloniális Indiában, reflektálva a jelen és jövőbeli lehetőségeikre.
A képviseleti demokrácia megvalósulásának szempontjából India sikertörténetnek tekinthető, de az emberek közvetlen bevonása a kormányzásba kudarcot vallott. Sumit Kumar Decolonizing Panchayats in India. Exploring Gandhian decentralization as a mechanism for grassroots involvement című előadásában többek között azt vizsgálta, hogy miért marad centralizált az indiai demokrácia az alulról építkező intézményrendszer ellenére, és hogy a gandhi-i decentralizációs modell újjáteremtheti-e az indiai társadalomban gyökerező részvételi mechanizmusokat.
Suha Shidratul Moontaha az európai gyarmatosítás társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását mutatta be a bangladeshi utcagyerekek példáján The Intersection of postcolonial dynamics: Implications for street children in Bangladesh címen tartott előadásában. Hangsúlyozta, hogy az európai gyarmatosítás olyan jelentős változásokat eredményezett a kormányzásban és a gazdaságban struktúrában, amelyek mind a mai napig formálják a társadalmi valóságot.
Aníbal Quijano, perui szociológus úttörő elemzést készített arról, hogy a hatalmi viszonyok hogyan léteztek és reprodukálódtak még akkor is, amikor a gyarmati közigazgatás véget ért Amerikában. Erre reflektálva készített esettanulmányt Diana Vallejo az afro-ecuadori nők élethelyzetéről. A Colonialism today: An ethnographic analysis of Quijano's Colonial Matrix of Power through the case-study of Afro-Ecuadorian women life stories című előadásában 17 nő élettörténetét követve bemutatta, hogy identitásuk különböző rétegei, de különösen azok a társadalmi, kulturális és gazdasági folyamatok, amelyek afro-ecuadori nőként alakították tapasztalataikat, hogyan rezonálnak és kérdőjelezik meg Quijano elméletét.
A street art világszerte elterjedt jelenség, amely komoly társadalmi-politikai és kulturális jelentőséggel bír. Rusudan Margiani Post-Autonomous Art – A Street Turmoil című előadását azok az utcai falfestmények inspirálták, amelyek a mindennapi városi életben egy helyi vagy globális társadalmi-politikai folyamatot vagy eseményt kommentálnak.
2. PANEL: NEMI HIERARCHIA
A második szekció első előadója Nazan Eren volt, aki The changing hierarchies in terms of intersectionality; imagining autonomy in subaltern gender címmel tartott referátumot. Nazan Eren azt vizsgálta, hogy az interszekcionalitás használható-e eszközként arra, hogy hangot adjon az alárendelt nemek számára.
Végh Elizabet "I don't want to pay taxes in a country like this" – The experiences of gender and sexual minorities as citizens in Hungary címmel tartott előadásában a magyarországi társadalmi jelenségekkel, politikai eseményekkel és a nemi és szexuális kisebbségeket érintő jogi kérdésekkel foglalkozott. Kutatása 12 szexuális és nemi kisebbségi csoporthoz tartozó emberrel készített mélyinterjún alapul. A téma kapcsán kiemelte, hogy alanyai egytől egyig nagy nehézségekbe ütköztek különböző jogaik gyakorlása során és a magyar jogrendszert több szempontból diszkriminatívnak tartják.
Jelentős vita tárgyát képzi mind a nemzetközi örökbefogadás, mind a béranyaság kérdése, amit a nemi és regionális hierarchiák összefonódása jellemez. Turai Ráhel ezeknek a hierarchiáknak a magyar médiában való megjelenéséről és megvitatásáról tartott referátumot International adoption and surrogacy – Blind spots in the Hungarian discourse címmel. Turai elmondta, hogy a válogatott magyar médiumok diskurzuselemzése után megállapítható, hogy a jobboldali diskurzus hajlamos homofób érvek használatára, a politikai baloldal pedig sokkal kevésbé foglalkozik a nemi hierarchiákkal.
Menyhárt Barbara folyamatban lévő doktori kutatását mutatta be, amely középpontjában a fogyatékkal élők magyarországi helyzetének vizsgálata áll, különös tekintettel a fogyatékkal élő nőket érintő interszekcionalitásra. Az Overview of the reproductive rights and health of women with disabilities címet viselő előadásában a halmozottan hátrányos helyzetű nők esetének bemutatásával felhívta a hallgatóság figyelmét a súlyos társadalmi egyenlőtlenségekre és azok következményeire.
Az ENSZ gyermekjogi egyezménye a világ egyik legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezményeként létrehozta a "globális gyermek" gondolatát, és kötelezi az államokat a gyermekek védelmére, emelte ki Lux Ágnes Are some children’s rights more important than others? The Hungarian ombudsman’s engagement with the children’s rights to a healthy environment című előadásában. Ebben a keretben vizsgálta a magyarországi Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál dolgozó, a jövő nemzedékek érdekeinek ellátó biztoshelyettes tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a biztoshelyettes még mindig nem fordít elég figyelmet a gyermekjogokat is nagyban érintő környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekre.
3. PANEL: EURÓPA MINT HIERARCHIKUS KONSTRUKCIÓ?
A workshop második napja ismét két, egymás mellett párhuzamosan futó szekció előadásaival folytatódott. A harmadik panel előadói az Europe as a hierarchical construction? témakörben referálták legfrissebb, illeszkedő kutatásaikat.
Andrew Ryder, a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója az A Polanyian approach to a social Europe című előadásban felvázolta a New Social Europe koncepciót, amit szembeállított a Joseph Stiglitz közgazdász által megnevezett piaci fundamentalizmussal. A New Social Europe elősegíti a befogadó európai polgárság kialakulását, amely interkulturális és kozmopolita, és magában foglalja a multikulturalizmus és a pozitív diszkrimináció formáit. Andrew Ryder egy olyan az európai politika és identitás fejlesztését támogatja, amelyet a társadalmi igazságosság, a befogadás és az emberi jogok hierarchiája alakít és irányít.
A következő előadó Halmai Gábor volt, aki Quo vadis European Union? Is there a constitutional moment for the EU rule of law? címmel referált. Halmai nagyon fontos témával foglalkozott. Az Európai Unió sui generis rendszer. Létezése óta vita folyik arról, hogy az együttműködésnek a nemzeti szuverenitást minden esetben tiszteletben tartó módon kellene működnie, vagy nyitnia kellene a föderalizmus irányába. Az előadó kiemelte, hogy a föderalizmus azonban együtt jár a nemzeti szuverenitás és identitás gyengülésével, ami egy depolitizáltabb és hierarchikusabb Uniót eredményezne. Halmai előadásában olyan érdekes kérdést is felvetetett, hogy van-e lehetőség arra, hogy a jog és a politika együttes fellépése olyan egyensúlyt hozzon létre, amelyben az EU de facto alkotmánya létrejöhet.
Kovács Ágnes, egyetemi adjunktus Enhancing judicial autonomy? The ECtHR on judges’ freedom of expression című előadásában azt tárgyalta, hogy az európai transznacionális bíróságok hogyan segíthetik a nemzeti igazságszolgáltatásokat abban, hogy ellenálljanak a jogállamiság és a bírói függetlenség eróziójának. Előadása arra a feltételezésre épített, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a hazai igazságszolgáltatás kiemelkedő eszközévé vált autonómiája autokratikus körülmények között történő megvédésében.
Imen Khemakhem Roma civil society and community-led local development and monitoring in Hungarian and EU Roma policies címmel prezentálta a roma civil társadalom, a magyar politikai keretek és az Európai Unió mechanizmusai közötti bonyolult kölcsönhatást. Az előadó bemutatta a magyarországi roma népesség jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetét, valamint lehetséges integrációs eszközöket és mechanizmusokat.
Aysenur Polater a civil szervezetek jelentőségéről adott elő Svédország integrációs stratégiáinak és politikáinak vonatkozásában, Navigating the refugee crisis: The role of NGOs in Sweden's integration strategies and policy responses címmel. Hangsúlyozta, hogy a nagy bevándorlási hullámok kihívást jelentenek sok ország számára a nemzetpolitika és a jóléti ellátás fenntartása szempontjából. A problémák kezelése érdekében az EU számos tagállama vezetett be illiberális politikákat és korlátozásokat. Az előadó kiemelte, hogy Svédország is a szigorúbb menekültpolitika alkalmazása felé mozdult el, így a civil társadalom részvétele egyre fontosabbá válik.
4. PANEL: ELLENTMONDÓ GLOBÁLIS HIERARCHIÁK
Az utolsó szekció egyik előadója, Tábor Áron Caught in a war of identities: Domestic polarization and the loss of U.S. consensus about the Ukraine conflict című előadásában azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy hogyan hat az USA belpolitikája a nemzetközi rendszerre, és miért távolodtak el egyes republikánusok az orosz-ukrán háború kezdetén a demokratákkal még közösen vallott konszenzustól Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Tábor Áron amellett érvelt, hogy a nemzetközi politikával kapcsolatos, identitásalapú meggyőződésekkel rezonáló diskurzusok súlyosan alááshatják a politikai konszenzust, és korlátozhatják a politikai döntéseket, különösen választási évben.
Peragovics Tamás When talking peace favors the aggressor: The discursive construction of appeasement in Viktor Orbán’s conception of Russia’s war in Ukraine című előadásában a magyar miniszterelnök diskurzusát mutatta be az orosz–ukrán konfliktus vonatkozásában. Előadása alapján Orbán Viktor a békét az ellenségeskedés mindenáron történő megszüntetéseként, a békés magatartást pedig az Ukrajna felé irányuló anyagi támogatás, mindenekelőtt a nyugati fegyverszállítmányok feltartóztatásaként értelmezi. Az előadó a miniszterelnök békéjét a nagyhatalmi megbékítés egyik formájaként értékeli, diskurzusának elsődleges célját pedig a Nyugat tehetetlenségének hangsúlyozásában látja.
Az orosz–ukrán háborút követően számos orosz és ukrán állampolgár menekült a Balkánra. Délczegh Ivetta Everyday empathy: Reimagining conflict narratives between Russia and Ukraine címmel tartott előadásában a Szerbiában élő orosz, ukrán és szerb állampolgárok együttélésének dinamikáját kívánta bemutatni, kitérve azokra a tényezőkre is, amelyek hozzájárulhatnak az interkulturális feszültségek kezeléséhez.
Schweitzer András az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán elérni kívánt békés kompromisszum egyik nehézségeként a főbb narratívák összeegyeztethetetlenségét nevezte meg előadása során, amit Blind Davids versus imaginary Goliaths: Flawed narratives of the Israel/Palestine conflict and their defective policy outcomes címmel tartott. Miután bemutatta a két narratíva főbb állításait, rámutatott, hogy a fő probléma az, hogy a mindkét megközelítés helytelenül ábrázolja a másik szándékait és tetteit.
Soós Kinga China’s “global community of shared future” in the world of zero-sum thinking – how does Xi Jinping handle the “major changes unseen in a century”? című előadásának alapját az az idén februárban megjelent müncheni biztonsági jelentés adta, amely rámutatott a globális együttműködést korábban jellemző vonzerő gyengülésének általános tendenciájára, és ami ebben a környezetben továbbfejlesztett transzatlanti együttműködést javasol. Előadásában azzal foglalkozott, hogy Kína hogyan próbál megküzdeni a fennálló nemzetközi hierarchiával, mivel Hszi Csin-ping korábban rámutatott, hogy a nemzetközi rendszer szerkezetének alakulása egyre inkább és visszafordíthatatlanul az egyensúly helyreállítása felé halad.
A globális hierarchiát tárgyaló prezentációk közül nem maradt ki Latin-Amerika sem. Latin-Amerika hagyományos olyan térségnek számít, ahol az USA stratégiai érdekei nagy befolyással bírnak. Az USA regionális hegemóniáját azonban megkérdőjelezi Kína egyre növekvő gazdasági jelenléte, Latin-Amerika országai számára pedig lehetőség nyílik a több irányba történő elköteleződésre. Ezzel az érdekes témával foglalkozott Soltész Béla Latin American development perspectives and their foreign policy implications című előadásában. Példaként Argentína és Brazília külpolitikai irányvonalainak változását vizsgálta.
Az eseményen készült fotók itt érhetőek el.
Szerző: Déri Anna