Sikeres OTKA-pályázatok a TáTK-n

Gratulálunk oktatóinknak! Kutatásaikat a következőkben ismertetjük röviden.

Szülői exitstratégiák

Berényi Eszter Menekülés az állam elől – privatizáció, szülői exit-stratégiák az oktatásban és egyéb szektorokban c. kutatásának célja, hogy mélyebben elemezze a közelmúltnak azokat a fontos strukturális változásait, amelyek szerepet játszanak a jóléti szolgáltatások növekvő mértékű privatizációjában.

A kutatás középpontjában a gyermeknevelés által érintett szektorok: oktatás, szociális szféra, egészségügy állnak – kutatási kérdései egyaránt érintik a makro- (strukturális változások, közpolitikai lépések), illetve a mezo- és mikroszintet (egyéni és intézményi szintű stratégiák).

Kulcskérdés, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyekben az állam szerepet vállal, s melyek azok, amely egyre inkább más szolgáltatók – egyházak, magánszektor, civilszféra – felé csatornázódnak. A kutatás vizsgálja, hogy milyen eltérő mintázatai vannak a privatizációnak: mikor fordulnak a  családok kiegészítő szolgáltatásokhoz, és mikor lépnek ki teljes mértékben az állami szektorból, továbbá, hogy milyen hatással van a privatizáció a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre.

A kutatás átfogó célja annak elemzése, hogy hogyan fordulnak a szülők kiegészítő magán-megoldásokhoz annak érdekében, hogy növeljék gyermekeik esélyét az állami szektorban (árnyékoktatás; magán fejlesztési szolgáltatások), vagy hogyan lépnek ki teljes mértékben az állami szektorból (egyházi vagy magániskolák; magántanulóvá válás; otthonszülés) – illetve, hogy mik ezen megoldások közös gyökerei, hol érnek össze és hol tartanak szét a vizsgált „menekülési útvonalak”. 

A kutatás lebonyolításában részt vesz még: Rácz Andrea [ELTE TÁTK, Szociális Munka Tanszék], Neumann Eszter és Kerényi Szabina [MTA TK].

Civil társadalom, ellenségképek, redisztribúció

Gerő Márton Civil társadalom, ellenségképek, redisztribúció: A strukturális tényezők és a politikai cselekvés összjátékának szerepe a demokrácia leépülésének folyamatában c. kutatásának célja, hogy feltárja a demokratikus intézmények lebontásának és a demokratikus értékek (pl. az intézményekbe vetett bizalom, a jogállamiság és az emberi jogi eszmerendszer elfogadása, tolerancia, stb.) háttérbe szorulásának folyamatát.

A kutatás abból indul ki, hogy a politikai cselekvés, az intézményrendszer átalakítása és a társadalmi rétegződés, illetve értékrend egymással kölcsönös összefüggésben vannak. A demokratikus intézmények leépülése és a demokratikus értékek gyengülése tehát valójában a politikai cselekvés és az azt övező strukturális feltételek kölcsönösen egymást erősítő folyamataiból adódik, így elsősorban azt a kérdést igyekszik a kutató megválaszolni, hogy milyen folyamatok beindulása vezet a demokratikus intézmények lebontásához és a demokratikus értékrend elterjedésének megakadályozásához és visszaszorulásához stabil demokráciáknak tekintett országokban.

A politikai nyilvánosság rétegei Magyarországon (2001–2020)

Németh Renáta A politikai nyilvánosság rétegei Magyarországon (2001–2020) – a hivatalos, a médiabeli és a laikus online nyilvánosság szociológiai vizsgálata automatizált szövegelemzés és kritikai diskurzuselemzés használatával c. kutatása az NLP (Natural Language Processing: természetes nyelvfeldolgozás) innovatív, szociológiailag releváns módon való alkalmazásával a politikai nyilvánosságban detektálható nyelvhasználati változásokra koncentrál – ezeket a változásokat digitális szövegkorpuszon vizsgálja, a nyelvet mint az ideológia és hatalom eszközét tekintve a kritikai diskurzuselemzés keretei között.

Két kiemelt, a társadalom, illetve a szociológia számára fontos tétje van a kutatásnak: (1) A politikai nyilvánosság különböző szintjeinek működése, e szintek közti interakció, ennek dinamikája, a nyelvben megmutatkozó ideológiai polarizáció, illetve olyan diskurzusok azonosítása, ahol ez nem érvényesül. (2) Az NLP módszertan szerves integrálása az empirikus szociológiába.

A kutatás mindkét eleme nemzetközileg is releváns, hiszen a vizsgált jelenség nem magyar sajátosság, máshol is tapasztalható a nyelvi polarizáció és a nyelvhasználati diffúziós folyamatok Az NLP módszertan szerves integrálása az empirikus szociológiába szintén kurrens, mert lehetőséget ad a nagy mennyiségben rendelkezésre álló digitális szövegek újfajta elemzésére úgy, hogy az eredmények interpretációjához felhasználja a szociológiai tudást. (Forrás és további információ: https://rc2s2.eu/2020/08/30/siker-5/)

A kutatás lebonyolításában részt vesz még: Barna Ildikó [ELTE TáTK, Társadalomkutatások Módszertana Tanszék], Sik Domonkos [ELTE TáTK, Társadalomelmélet Tanszék], Csigó Péter [BME, Szociológia és Komm. Tanszék], Rakovics Márton [ELTE TáTK, Statisztika Tanszék], Katona Eszter [ELTE TáTK, Statisztika Tanszék], Knap Árpád [ELTE TáTK, Társadalomkutatások Módszertana Tanszék].