TáTK-s oktatók nyertes OTKA-pályázatai
A professzionalizáció története. Magyarország a 19–20. században európai kontextusban
A Keller Márkus [habilitált egyetemi docens, Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék] vezetésével megvalósuló A professzionalizáció története. Magyarország a 19–20. században európai kontextusban című pályázat az Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszéken felállítandó kutatócsoportban valósul meg. A tanszék oktatói (Keller Márkus, Kiss Zsuzsi) mellett az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének oktatója, Halmos Károly és több társadalomtörténész doktorandusz fog együtt dolgozni, hogy a magyarországi professzionalizációs folyamatok történetét idő- és térbeli összehasonlító perspektívában vizsgálják.
A kutatás, a korai 19. századtól kezdve a 20. század második harmadáig feltárja azokat a folyamatokat, amelyeknek döntő szerepe volt a hivatások történetében Magyarországon. A szakmák autonómiájának, önálló identitásának és társadalmi elismertségének jelentősége olyan történeti kérdés, amely napjaink társadalmi viszonyainak átfogóbb megismeréséhez is hozzásegíthet. A hivatások történetének vizsgálata megteremti a lehetőségét, hogy jobban megismerjük a magyar társadalom tagozódását, felmérjük a társadalom szociológiai értelemben vett nyitottságának vagy éppen zártságának a mértékét, fogódzót kapjunk a szociális integráció mibenlétének az értelmezéséhez éppúgy, mint a jelenkori oktatás- és foglalkozáspolitikai problémák gyökereinek feltárásához és – ezáltal – hatékonyabb megoldásához is.
A kutatócsoport munkájáról a tanszéki Facebook-oldalon rendszeres beszámolók jelennek meg!
Az 1945 és 1989 közötti sajtó társadalomtörténeti elemzése a természetesnyelv-feldolgozás (NLP) módszereivel
Koltai Júlia [adjunktus, Társadalomkutatások Módszertana Tanszék] oktatónk az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tagjaként nyújtotta be Az 1945 és 1989 közötti sajtó társadalomtörténeti elemzése a természetesnyelv-feldolgozás (NLP) módszereivel című pályázatát.
A kutatás során az 1945 és 1989 között keletkezett Pártélet és Szabad Nép/Népszabadság sajtóanyagaiból kutatócsoport digitalizált korpuszokat hoz létre, majd azokat az automatizált szövegelemzés, különös tekintettel a természetes nyelvfeldolgozás (natural language processing – NLP) különböző módszereivel elemzi. Mivel a számítógépes nyelvészeti elemző eszközök alapvetően más jellegű korpuszokra lettek kidolgozva, a történeti szövegek ilyen jellegű feldolgozása új terület, amely megkívánja a teljes módszertan kidolgozását, valamint a feldolgozáshoz és elemzéshez szükséges eszközök létrehozását és tesztelését.
A vizsgált korszak dokumentumainak jelentősége, hogy egy, a magyar történelem szempontjából meghatározó korszak sajtóban megjelenő politikai diskurzusait reprezentálja. Ezen nagy korpuszok automatizált szöveg- és tartalomelemzésén keresztül a kutatás a korszak társadalomtörténeti feldolgozáshoz is jelentős mértékben hozzátesz. A munka tehát új utakat nyithat a történeti nagy szövegkorpuszok vizsgálatainak terén, a várható eredmények pedig társadalomtörténeti szempontból hasznosíthatók.
Kapcsolati tőke a háztartáson belül
Sik Endre [professor emeritus] az OTKA kutatói kezdeményezésű témapályázatra beadott Kapcsolati tőke a háztartáson belül című pályaműve is pozitív elbírálásban részesült. Sik Endre az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tagjaként indult a K_19-es pályázati felhíváson – kutatócsoportjának tagjai között szerepel Gregor Anikó TáTK-s oktató is.
Sík Endre korábban már több társadalmi színtéren és összefüggésben is kutatta a kapcsolati tőke jelentőségét – jelenlegi pályázatának célja, hogy a háztartások területén vizsgálja a jelenséget.
Gratulálunk mindhárom pályázónak!