Bolyai ösztöndíj
Civil társadalom és demokrácia? – A magyarországi civil társadalom harminc éve
Kutatásvezető: Gerő Márton
Megvalósítási időszak: 2023.09.01. – 2026.08.31.
Téma: A kutatás a civil társadalomban zajló szerkezeti átalakulások és a demokratikus intézmények viszonyát vizsgálja meg a magyarországi civil társadalom harmincéves történetének elemzésén keresztül.
Az elmúlt évek kutatásai arra irányították rá a figyelmet, hogy a civil társadalom (a formális és informális önkéntes társulások, nonprofit szervezetek, társadalmi mozgalmak) szerkezete, úgymint az egyes tevékenységi körök súlya, az erőforrások elosztása, a professzionalizálódás mértéke stb. és a politikai környezet változásai között erős összefüggések tapasztalhatóak. Ez a szerkezet pedig erősen befolyásolja azt is, hogy a civil szervezetek csoportjai, hálózatai mennyire képesek demokratikus funkcióikat gyakorolni. A kutatás ezeket az összefüggéseket és folyamatokat vizsgálja a magyarországi változások bemutatásán keresztül, különös tekintettel a jogvédelemmel foglalkozó szervezetekre.
Női szerepek a vegyesházasságban
Kutatásvezető: Lendák-Kabók Karolina
Megvalósítási időszak: 2024.09.01. – 2027.08.31.
Téma: A kutatás a kulturális és vallási alkalmazkodás dinamikáját vizsgálja a nemzeti kisebbségi és többségi nők vegyes párkapcsolataiban/házasságaikban Szerbiában és Magyarországon. A Marie Skłodowska-Curie ösztöndíj keretében összegyűjtött empirikus adatok, amelyek a magyar, szlovák, román kisebbségekhez, valamint a szerb többséghez tartozó nőkkel Szerbiában készült interjúkból állnak, kiegészülnek majd a Magyarországon élő kisebbségekkel (elsősorban szerb és horvát) és többséggel végzett interjúalapú kutatás eredményeivel. A kutatás a kultúrák közötti egyesülések során tapasztalható eligazodás összetett folyamatát elemzi majd. Megvizsgálja, hogyan alkalmazkodnak a patriarchális értékek által befolyásolt nők partnereik kulturális és vallási hátteréhez. Az interszekcionalitás elméletére támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nők identitásának különböző aspektusai - mint a nem, etnikum és kultúra - hogyan keresztezik egymást, és hogyan hatnak ezek a tényezők a házasságok során szerzett tapasztalataikra. Emellett az akkulturációs elméletet is felhasználjuk annak feltárására, hogy a különböző kulturális háttérrel rendelkező személyek hogyan alkalmazkodnak és integrálódnak egy másik kultúrába. A kutatás betekintést nyújt abba is, hogy a kisebbségi és többségi nők milyen etnikai mintázatok mentén nevelik a vegyesházasságból származó közös gyermekeiket, valamint milyen valós és narratív stratégiákkal igazolják döntéseiket.
Dezintegráció az Európai Unióban – A felvilágosodás-ellenesség hatása az EU jogára
Kutatásvezető: Ziegler Dezső Tamás
Megvalósítási időszak: 2024.09.01. – 2027.08.31.
Téma: A kutatás az Európai Unióban jelenleg zajló dezintegrációs folyamatait vizsgálja az uniós belpolitika működésén, valamint egyes szakpolitikai változásokon (emberi jogok, migráció, belső piac joga) keresztül. A kutatás célja, hogy megvizsgálja, mennyiben határozza meg ezeket a politikai folyamatokat a felvilágosodás-ellenesség, és az ebből eredő politikai jelenségek (poszt-fasizmus, autoritarianizmus).
A maszkulinitás (válságának) percepciói a mai Magyarországon
Kutatásvezető: Virágh Enikő
Megvalósítási időszak: 2025.09.01. – 2028.08.31.
Téma: Az IPSOS (2022) reprezentatív adatfelvétele szerint a magyarországi válaszadók 42%-a értett egyet azzal az állítással, hogy „a tradicionális férfiasság veszélyben van”, ami Oroszország után a második legmagasabb válaszadói arány volt a vizsgált országok között. Jelen kutatási projekt arra vállalkozik, hogy félig strukturált interjúk, kérdőíves kutatási adatok és diskurzuselemzés segítségével tágabb értelemben vizsgálja a maszkulinitás percepcióit és annak esetleges osztályvonatkozásait. Elméleti hátterét a maszkulinitás-elméletek adják (Connell 1995, DiMuccio–Knowles 2020, Vandello–Bosson 2013), fő célja pedig a maszkulinitásra és a maszkulinitás esetleges válságára vonatkozó percepciók feltárása három releváns társadalmi folyamat: a nemi erőszakkal és zaklatással kapcsolatos diskurzusok, a különböző nemi és szexuális identitásokra irányuló megnövekedett közfigyelem, valamint az apasággal és gondoskodással kapcsolatos, változóban lévő társadalmi elvárások kontextusában, külön figyelmet fordítva a korábban elhanyagolt osztálydimenzióra is.
Lendület program
Vegyes családok: Identitás és hovatartozás keresése a konfliktus utáni társadalmakban
Kutatásvezető: Lendák-Kabók Karolina
A kutatócsoport saját honlapja
Futamidő: 2025.10.01. – 2030.09.30.
Téma: This project explores mixed families - unions crossing ethnic, religious, cultural, or class boundaries - through interdisciplinary and intersectional lenses, focusing on the ex-Yugoslav space and Hungary. Mixed marriages are examined as markers of acculturation, identity transformation, and social cohesion across societal (macro), family (meso), and individual (micro) levels. At the macro level, the project analyzes mixed marriages historically and contemporarily, comparing state policies, legislation, and societal narratives in the Hungarian Kingdom, interwar Yugoslavia, and socialist Yugoslavia. It explores economic transformations, property redistribution, and religious practices, using archival materials, census data, and state-sponsored projects to uncover the consequences of mixed marriages in post-conflict societies. At the meso level, family dynamics, gender roles, and educational influences are studied, with attention to hybrid identities, societal pressures, and the transfer of financial, social, and cultural capital. Qualitative interviews, oral histories, and ego-documents provide insights into the lived experiences of intermarried couples and their families. At the micro level, the research focuses on identity construction and transformation in children from mixed families. Themes include national loyalty, linguistic choices, and cultural hybridity, emphasizing subjective experiences and individual agency through oral histories and cultural representations. The project integrates historical and sociological research with a gender-sensitive and intersectional approach. Outputs include a taxonomy of intermarriage, methodological tools, and best-practice guidelines for multiethnic societies. It aims to highlight the role of mixed marriages in fostering interethnic trust and social cohesion.
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) / Nemzeti Kutatási, Kiválósági Program (NKKP)
Demokratikus viselkedés és joghoz való viszony családtörténeti háttérben
Kutatásvezető: Vajda Júlia
Megvalósítási időszak: 2022.12.01. – 2026.11.30.
Téma: A kutatás célja, hogy feltárja a családi történelmi emlékezet és a joghoz való viszony, valamint a demokratikus viselkedés közti lehetséges összefüggéseket, kvantitatív (kérdőív) és kvalitatív (narratív élettörténet interjú) eszközökkel. Kutatásunkban az emlékezet és traumatörténeti elméleti kereteket és kutatási hagyományokat ötvözzük a jogszociológia alapvető kérdéseivel, amely kereteken belül választ szeretnénk kapni arra, hogy a családtörténeti emlékezetnek milyen hatása van az egyén jogtudatára, intézményekbe vetett bizalmára, és demokratikus aktivitására, viselkedésére.
Munkaidő-csökkentés a közösségi részvétel miatt:
hatékony stratégiák nyomában a gazdasági növekedésen túl
Kutatásvezető: Antal Miklós
Futamidő: 2025.01.01 – 2026.12.31
Téma: Continued economic growth in rich countries is environmentally unsafe. We study the feasibility of a vision in which wide segments of society reduce paid working hours and participate more in group-level activities. The overarching research question is: Which communities can drive working time reductions in which segments of society and what are likely impacts on sustainability? We first quantitatively analyse how membership in various groups correlates with working hours. Then we qualitatively study how and why time use in various Hungarian communities interacts with paid working hours. We also assess potential consequences of these decisions from a sustainability perspective. Finally, we contextualize community-driven working time reduction as a post-growth policy that simultaneously addresses several reasons for dependence on economic growth. We compare it with other policies and create an efficiency-feasibility map of possible interventions that could reduce dependence on growth.
Tudáselit és politika a Horthy korban.
Mobilitás, hálózatok, autonómia a tudomány és a kultúra szférájában
Kutatásvezető: Bódy Zsombor
Megvalósítási időszak: 2026.01.01. – 2029.12.31.
Téma: A projekt központi kérdése, hogy honnan rekrutálódott, miként strukturálódott és milyen szerepet játszott a társadalom hatalmi szerkezetében a Horthy-kori tudáselit. A tudáselit autonómiájának és belső konfigurációjának elemzésével az elitelméletek alapkérdéseit megválaszoló alapkutatást végzünk el, amely eddig hiányzott a magyar történettudomány eredményei közül. Ezzel kutatásunk eredményei hozzájárulnak a Horthy-korszakkal kapcsolatos legfontosabb történettudományi kérdések megvilágításához, mint amilyenek a politikai és szakmai elitek viszonyrendszerére, a hatalomgyakorlás módjaira, az eliteken belüli etnikai és felekezeti, valamint politikai törésvonalak egymáshoz való viszonyára, illetve a diszkriminatív gyakorlatok jellegének és mértékének dinamikájára vonatkozó kérdések.
ERC Consolidator Grant
The Shrinking Space for Civil Society in Europe (CIVILSPACE)
Kutatásvezető: Salát Orsolya (Konzorcium vezető: LMU München)
Megvalósítási időszak: 2022.03.01. – 2027.02.28.
Téma: The theoretical framework on the drivers and organizational repercussions of ‘legally defined’ civil society space will be examined through a sophisticated, interdisciplinary, mixed-methods design. Work package 1 examines the impact on CSO law of major challenges (domestic terrorism, financial crises, populist governments) as mediated by member states’ historically grown dispositions towards or against restricting civil society. This is done through the first comprehensive statistical assessment of the changing legal restrictiveness in both framework legislation and ‘organization-specific legal regimes’ tailored to six CSO types (e.g. unions, religious, pro-immigrant CSOs) in 12 EU member states (2000-22). On that basis, Work package 2 examines in a subset of six countries through qualitative case studies how public authorities implement CSO legislation and through large-scale CSO surveys with an in-built experiment CSOs’ political engagement and their resistance against government through public contestation and legal action considering law-conforming and chilling effects of regulation.
Oktatási projektek
Erasmus +
EUGlobDev – Az EU globális és fejlesztési dimenziói
Kutatásvezető: Soltész Béla
Futamidő: 2025.09.01 – 2028.08.31
Téma: A The Department of Global and Development Studies at Eotvos Lorand University, Budapest (ELTE) aims at designing, testing and teaching a group of courses that present the relationship between the EU and the rest of the world (primarily developing and middle-income countries). The courses would discuss the EU's global relations, development policy, neighbourhood policy, migration policy, climate policy, trade policy, etc. There is a demand for the introduction of such courses because an increasing percentage of our students came from outside the EU, typically from developing or middle-income countries, so differently from the logic of the previous EU-related courses at the Faculty, it is not the presentation of the EU's internal institutional system, built up from an "inside" perspective, is what can be interesting to them, but rather an assessment of how all this appears in the relationship between their country and the EU, and what relevant knowledge they will need about the EU in the course of their professional career in a non-EU country. During the project (between autumn 2025 and spring 2028) the Department's current professors (7 people), 2 external lecturers, and 5 PhD students / doctoral candidates could all participate in the teaching process. Joint courses are preferred over individual courses because this way, the community of the Department of Global and Development Studies can engage in joint designing, testing and implementing of the courses, strengthening the professional cohesion of the teaching staff.
SPSW - Közös mesterképzés előkészítése: vízgazdálkodás és vízdiplomácia a vízkészletek fenntartható menedzseléséhez szükséges paradigmaváltás előmozdítására
Kutatásvezető: Székely-Doby András, Krasznai Márton
Futamidő: 2025.09.01 – 2026.11.30
Téma: A projekt keretében kidolgozandó közös mesterképzés olyan új társadalomtudományi tárgyakat kínál majd a hallgatóknak, mint a víz intézményi gazdaságtana, a vízügyi ágazat politikai gazdaságtana, a vízügyi együttműködés modern elméleteinek és politikai kereteinek kritikus értékelése, a nemzetközi együttműködés elméletén és konfliktuselemzésen alapuló vízdiplomácia. A végzettek inspirálni és ösztönözni fogják a változásokat a kormányok, állami vállalatok, a magánszektor, a civil társadalom, a tudományos élet és a regionális szervezetek körében. A közös mesterképzésben résztvevő egyetemeken együtt tanuló közép-ázsiai fiatalok erős regionális csapatot alkotnak majd, amely képes és hajlandó együttműködni a regionális vízügyi problémák megoldása és a konfliktusok megelőzése érdekében. A közös mesterképzés célja, hogy hozzájáruljon a vízzel kapcsolatos felsőoktatás közép-ázsiai térségének kialakításához. A konzorciumban részt vevő további egyetemek: Uppsalai Egyetem (Svédország), Karélia Egyetem (Finnország), Kazah Nemzeti Vízgazdálkodási és Öntözési Egyetem (Kazahsztán), Al Farabi Kazah Nemzeti Egyetem (Kazahsztán), Taskenti Öntözési és Mezőgazdasági Gépesítési Egyetem (Üzbegisztán), Taskenti Nordic Egyetem (Üzbegisztán).