Kutatásunk a közbeszerzések átláthatóságának és a korrupciós kockázatoknak a vizsgálatára fókuszál, nagyméretű közbeszerzési adatbázisok és szöveges adatok felhasználásával. A kutatás során természetesnyelv-feldolgozási és kvantitatív módszerekkel vizsgáljuk, hogy a közbeszerzési dokumentumok nyelvi és tartalmi jellemzői miként jelezhetik a verseny korlátozását, illetve az egyes gazdasági szereplők számára kedvező feltételek kialakítását. Kutatásunk célja olyan szöveges mintázatok és indikátorok azonosítása, amelyek hozzájárulhatnak a közbeszerzési verseny és a korrupciós kockázatok szisztematikus vizsgálatához. Megközelítésünk magyar és nemzetközi közbeszerzési adatok összehasonlító elemzésére is lehetőséget biztosít.

A Survey Methods Room kutatócsoport kutatásai a politikai kommunikáció, a közvélemény és a választói viselkedés összefüggéseit vizsgálják. Kutatásunkban kérdőíves módszereket, közösségimédia-adatokat és természetesnyelv-feldolgozási (NLP) technikákat kapcsolunk össze. Célunk annak feltárása, hogy a politikai szereplők által kommunikált témák és üzenetek miként jelennek meg a nyilvánosságban, hogyan viszonyulnak hozzájuk az állampolgárok, és milyen kapcsolatban állnak a politikai attitűdökkel és a választói viselkedéssel. A megközelítés egyúttal lehetőséget teremt a politikai kampányok kommunikációjának és tematikus sajátosságainak szisztematikus leírására és összehasonlítására.

Kutatásunk az adatvizualizációk befogadásának és értelmezésének társadalomtudományi vizsgálatára fókuszál. Azt vizsgáljuk, hogy a különböző adatvizualizációk és azok vizuális elemei milyen érzelmi reakciókat váltanak ki a befogadókból, és ezek az érzelmek miként befolyásolják az adatok értelmezését, valamint a hozzájuk kapcsolódó attitűdök és vélemények kialakulását. A kutatás kvalitatív és innovatív adatfelvételi módszerek kombinációjára épül, többek között interjúk, fókuszcsoportok és vizualizációs naplók alkalmazásával. Kiemelt célunk olyan módszertani megközelítések fejlesztése és tesztelése, amelyek segítségével mélyebben megérthető az érzelmek szerepe az adatvizualizációk létrehozásában, befogadásában és értelmezésében. A kutatás ezáltal egyszerre járul hozzá az adatvizualizáció társadalmi és kommunikációs folyamatainak megértéséhez, valamint az ezek vizsgálatára alkalmas társadalomtudományi módszerek fejlesztéséhez.