3ReSilience Research Group

Áttekintés

A 3Re:Silience Kutatócsoport a kollektív trauma transzgenerációs rétegeit vizsgálja a magyar társadalomban, arra fókuszálva, miként válhatnak a múlt sebei a megújulás forrásaivá, formálva a társadalmi kapcsolatokat, a közbeszédet és a mindennapi életet, választ keresve arra: “Mennyire tudatos a trauma kollektív szinten? Hogyan alakítja az értékeket és a kohéziót? Miként képes az egyén az örökölt traumát rezilienciává formálni?” 

Crawford (2013) szerint a trauma a „szankcionált emlékezeten” keresztül él tovább, összekapcsolva a történelmet a jelen szenvedésével és ellenálló képességével. Nem statikus, hanem újraértelmezett történet, amely olyan fordulópontokhoz kötődik, mint például Trianon, a holokauszt, a rendszerváltás vagy a COVID–19.

A digitalizáció, a migráció és a többes identitások új keretet adnak a kollektív traumák megélésének és feldolgozásának. Az egymást metsző érték- és hovatartozási rendszerek határozzák meg, miként alakul a társadalmi reziliencia. Young (1997) hangsúlyozza: a trauma történetileg és kulturálisan változó jelenség. 

Kutatásunk a kollektív traumát többrétegű társadalmi jelenségként értelmezi, három elemzési dimenzió mentén feltárva a töréseket, valamint a pozitív deviancia és a reziliencia útvonalait:

  • Tapasztalati: családi minták, generációk közötti szerepek, a trauma továbbadása, elhallgatása vagy átformálása.

  • Relációs: a trauma újrarajzolja a kohézió, a bizalom és a morális határok szerkezetét, új egyensúlyt keresve emlékezet és felejtés, empátia és megosztottság között.

  • Reprezentációs: a trauma kulturális, testi és digitális megjelenése a médiában, a művészetben és az online terekben.

A “traumatérkép” segítségével feltárjuk, miként kapcsolódnak a társadalmi mintázatok a regeneráció útvonalaihoz, és vizsgáljuk a kommunikációs emlékezetből a kulturális emlékezetbe való átmenetet. Mohatt és mtsai (2014) rámutatnak: a történelmi traumát hordozó közösségek gyakran hosszú távú mentális következményekkel küzdenek. Erre reagálva kutatásunk a pozitív deviancia és reziliencia folyamatait elemzi, hogy feltárja, miként válhat a trauma a társadalmi megújulás forrásává.

Módszertanilag a kutatócsoport interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, és nyitott együttműködésre a traumakutatás, a reziliencia és digitális átalakulás összefüggő területein. Célunk olyan közös tudományos tér létrehozása, ahol az elmélet és a társadalmi hatás találkozik, elősegítve a megbékélést szolgáló párbeszédet és a reflexió révén a megújulást.

A kutatócsoport tagjai

  • Dr. Lendák-Kabók Karolina egyetemi docens, kutatócsoport-vezető, Kisebbségszociológia Tanszék, ELTE TáTK

  • Prof. Dr. Csepeli György professor emeritus, kutatócsoport-vezető, Szociálpszichológia Tanszék, ELTE TáTK

  • Batári Sándor doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

  • Búza Károly Ádám doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

  • Délczegh Ivetta doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

  • Edelényi Márk doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

  • Faragó Katalin doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

  • Kalocsai-Kopanyicza Linda doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

  • Német G. Dániel doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

  • R. Schay Krisztina doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

  • Schwarz Katalin doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

  • Szobeczki Szonja doktorandusz, Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK

Kulcsszavak

kollektív trauma, társadalmi reziliencia, pozitív deviancia, értékek változása, digitalizáció

Publikációk

Csepeli, Gy. (2023). Értékek ébresztése. Kocsis Kiadó. p.232.

Délczegh, I. et al. (2025). A Z generáció altruizmusa és hatása a fenntartható fejlődésre. MÁLTAI TANULMÁNYOK: A MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 7:2 pp. 45-67., 23 p. DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2025.2.3

Edelényi, M. (2025). A magyar vélemény- és közvélemény-kutatás és intézményrendszerének története a kezdetektől a rendszerváltásig és a TK - ELTE - TÁTK Szociológiai Doktori Iskola. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület. 130-142. https://peme.hu/wp-content/uploads/2025/06/XXIX-PEME-konferencia-konyv-PDF.pdf

Lendák-Kabók, K. (2024). The Yugoslav War that was not theirs: The case of national minority millennials. Nations and Nationalism, 1–18. https://doi.org/10.1111/nana.13003

Lendák-Kabók, K. (2024). Mixedness in conflict: The impact of Yugoslav wars on intermarriages in the Western Balkans. Sociology Compass, 18(7): 1-11. https://doi.org/10.1111/soc4.13242

Schwarz, K. (2025). Local Meanings of the Holocaust Memory in Zrenjanin (Serbia). STUDIA HUMANISTYCZNE AGH / CONTRIBUTIONS TO HUMANITIES Studia Humanistyczne AGH. Społeczeństwo. Kultura. Technologia : Vol. 23 No. 2 (2024) pp. 75-89. DOI: https://doi.org/10.7494/human.2024.23.2.6623 

Kontaktinformáció (vezetés)

Lendák-Kabók Karolina
egyetemi docens
Kisebbségszociológia Tanszék
ELTE Társadalomtudományi Kar
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
E-mail: 3re.silience@tatk.elte.hu 
karolina.kabok@tatk.elte.hu

Délczegh Ivetta 
Szociológia Doktori Iskola, ELTE TáTK
E-mail: 3re.silience@tatk.elte.hu 
idelczegh@student.elte.com