A Momentum (Lendület) 2025 projekt „Vegyes családok: identitás és hovatartozás keresése a konfliktus utáni társadalomban” (MIXED) egy öt évre szóló interdiszciplináris kutatási projekt, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Karának Kisebbségszociológia Tanszékén valósul meg. A kutatás a vegyes házasságok – nemzeti, vallási és kulturális határokon átívelő kapcsolatok – dinamikáit vizsgálja Közép- és Kelet-Európában, különös tekintettel Magyarországra és a volt Jugoszlávia területeire. A vegyes családok régóta egyszerre jelentenek kihívást és lehetőséget a térség társadalmai számára: szembemennek a nacionalista keretekkel, bonyolítják az identitáshatárokat, ugyanakkor erős potenciált hordoznak az interetnikus bizalom és a társadalmi kohézió előmozdításában. Bár történetük egészen az 1895-ben a Magyar Királyságban bevezetett kötelező polgári házasságig nyúlik vissza, sorsukat háborúk, birodalmak felbomlása, anyaországi befolyás, valamint állami és egyházi nemzetépítési projektek formálták. Jelentőségük ellenére a vegyes családok szerepét nemzeti identitás, az oktatás, a nyelvhasználat és az integráció alakításában soha nem vizsgálták még rendszerjellegűen, hosszú történeti ívben és összehasonlító perspektívában.
A projekt célja e hiány pótlása egy többszintű és interszekcionális keret alkalmazásával:
Makroszintű elemzés: A nemzetősítő állam, anyaországok és vallási intézmények vegyes családokkal kapcsolatos politikáinak változását tárja fel levéltári források, népszámlálási adatok és jogszabályok segítségével. Külön figyelmet kapnak a politikai törésidőszakok és posztkonfliktusos periódusok (1918, 1945, 1989/1991), valamint a modernizáció és szekularizáció folyamatai.
Mezoszintű kutatás: A vallási intézmények, kisebbségi szervezetek, pedagógusok és szakértők szerepét vizsgálja a vegyes családokról alkotott közvélekedés formálásában. A kutatás feltárja, hogy ezek az aktorok az integrációt támogatták-e, vagy inkább a határok fenntartásához és az asszimilációs nyomás erősítéséhez járultak hozzá.
Mikroszintű kutatás: Interjúkra és fókuszcsoportokra épül, vegyes családok tagjaival. Az identitástárgyalás, a nyelvválasztás, a kortárshatás, a nemzeti lojalitás és a hibrid kulturális gyakorlatok megélését vizsgálja. A válás, amely e kapcsolatokban gyakran felülreprezentált, szintén kvalitatív elemzést kap a sajátos okok feltárására.
A módszertani megközelítés ötvözi a történeti kutatást (levéltári, népszámlálási és jogi elemzés, naplók, levelezés) a kvalitatív szociológiai módszerekkel (félig strukturált interjúk és fókuszcsoportok). A terepkutatás a magyarországi őshonos és bevándorló kisebbségi közösségekkel rendelkező régiókra (Baranya, Csongrád-Csanád, Budapest és Pest vármegye), valamint a volt Jugoszlávia egyes területeire (Szlavónia-Baranya, Vajdaság és potenciálisan Bosznia-Hercegovina) terjed ki. Az öt év során a projekt jelentős empirikus anyagot hoz létre, többek között legalább 120 interjút, 6 fókuszcsoportot, valamint kiterjedt adatbázisokat levéltári és könyvtári kutatások alapján. A tervezett tudományos eredmények között szerepelnek folyóiratcikkek, monográfiák, doktori hallgatók képzése, egy tematikus szám egy vezető nemzetközi folyóiratban, valamint a Mixed Marriages Map (M3) – egy innovatív digitális platform, amely a vegyes családok történeti és kortárs útvonalait vizualizálja a régióban.
A projekt kiemelt hangsúlyt helyez a disszeminációra is. Az akadémiai publikációkon túl az eredmények elérhetővé válnak az ELTE TáTK honlapján, a közösségi médián, podcastokon, médiamegjelenéseken keresztül, valamint egy félidős nemzetközi konferencia keretében. Vallási vezetők, kisebbségi képviselők, döntéshozók és oktatók is bevonásra kerülnek érintettként, hogy a kutatás eredményei hozzájáruljanak az integrációs stratégiákhoz, a kisebbségi jogi politikákhoz és az interkulturális párbeszédhez.
Innovatív hozzájárulás és társadalmi-tudományos hatás: Miközben a vegyes családok vizsgálata nemzetközi szinten egyre nagyobb lendületet kap, Magyarországon és a volt Jugoszlávia területén eddig nem történt olyan kutatás, amely rendszerjellegűen ötvözte volna a történeti és szociológiai megközelítéseket. A személyes tapasztalatokat a hosszú távú politikai és társadalmi keretekkel összevetve a projekt árnyalt tipológiát alakít ki a vegyes házasságokról, tisztázza az nemzetősítő államok, anyaországok és egyházak szerepét, valamint rávilágít arra, hogyan tárgyalták a családok hibrid identitásaikat ellenséges vagy átalakuló környezetekben. Az eredmények relevanciája széleskörű lesz: gazdagítják az akadémiai vitákat, tájékoztatják a döntéshozókat az integrációs és kisebbségi kérdésekről, valamint segítik a vallási és oktatási intézményeket befogadóbb gyakorlatok kialakításában. Emellett új betekintést nyújtanak az állam- és nemzetépítés, a szekularizáció és a kisebbségpolitika összetett mechanizmusaiba a régióban, amelyek mind a modern politikai berendezkedés alapjait és alternatív modelljeit képezik. Végső soron a projekt megszilárdítja az ELTE szerepét a vegyes házasságok és identitás vizsgálatának regionális központjaként a MIXED kutatócsoport létrehozásával, biztosítva a hosszú távú fenntarthatóságot, a nemzetközi láthatóságot, valamint megteremtve az alapot egy ERC-pályázat számára.
