Szerző: Madeleine Schmuckler

A nevem Madeleine, a Torontói Egyetem (Centre for European and Eurasian Studies, Munk School) posztgraduális hallgatója vagyok. Diplomamunkámban a magyarországi görög polgárháborús menekülteket vizsgálom, különös tekintettel az 1949 és 1980 közötti hazatelepülési kísérleteikre. Ez a kutatási téma hozott kapcsolatba a MIXED-del, ahol 2026 nyarán a Munk School támogatásával nyári szakmai gyakorlatot végzek. Lendák-Kabók Karolina és Balikić Lucija irányításával egy archív kutatáson dolgozom, amely a két világháború közötti időszakban az etnikai „keveredéssel” kapcsolatos attitűdöket vizsgálja.

Nyári szakmai gyakorlatom keretében a két világháború közötti időszakból származó, Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Romániában megjelent magyar nyelvű folyóiratokat vizsgálom, figyelembe véve a „keveredéshez” és a vegyes házasságokhoz való viszonyukat. Kutatásomhoz online archívumokat (az Arcanumon keresztül) és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) fizikai állományát egyaránt felhasználtam.

A nyomtatott folyóiratok és mikrofilmek segítségével Jugoszlávia és Csehszlovákia magyar közösségeit vizsgáltam, valamint azt, hogyan látták saját szerepüket azokban az újonnan létrejött államokban, amelyekben éltek. A különböző kulturális és társadalmi csoportok álláspontjának feltárása érdekében nagy példányszámú folyóiratokat, irodalmi mellékleteket, napilapokat, sportlapokat és egyházi folyóiratokat használtam fel. A kiadványok e széles köre lehetővé teszi, hogy kutatásom során, a különböző olvasóközönségeknek szánt forrásokra támaszkodva, számos politikai nézőpontot figyelembe vegyek, és ezáltal teljesebb képet adjak az asszimilációval és a vegyes házasságokkal kapcsolatos korabeli álláspontokról. Nagyon hálás vagyok az OSZK munkatársainak, akik segítettek eligazodni a könyvtári kérelmek benyújtásának folyamatában, és további forrásokat is javasoltak a kutatáshoz.

Nyomdagép, amelyen a Bácsmegyei Naplót is nyomtatták. Szabadka Városi Múzeum

Nyomdai szekrény, amelyet olyan lapoknál használtak, mint a Bácsmegyei Napló. Szabadka Városi Múzeum

A „Képes Vasárnap” címlapja, amelyet szintén Szabadkán nyomtattak

Kutatásom keretében egy rövid tanulmányútra is eljutottam Szabadkára (Subotica), a két világháború közötti magyar kulturális élet egyik központjába. A város múzeuma többek között a két világháború közötti időszak folyóirataiból álló kisebb gyűjteménynek is otthont ad. Ebben az időszakban ugyanis itt működött a Vajdaság egyik legjelentősebb nyomdája. A nyomdát Fenyves Ferenc iparmágnás, a Bácsmegyei Napló – az akkori Szabadka egyik legfontosabb folyóiratának – tulajdonosa birtokolta és üzemeltette. Ez a lap, valamint irodalmi melléklete, a Vajdasági Írás rendkívül fontos szerepet játszott a vajdasági magyar közösség életében.

A városi múzeum adatai szerint a szabadkai nyomda korszerűbb gépekkel rendelkezett, így felvehette a versenyt a nagyobb népességű központokban, Belgrádban és Újvidéken működő nyomdákkal. Ennek köszönhetően a nyomda a jugoszláviai magyar írók és újságírók kedvelt célpontjává vált, akik remélték, hogy kihasználhatják a kiváló felszereltség nyújtotta lehetőségeket, és profitálhatnak a Bácsmegyei Naplóhoz hasonló folyóiratok széles olvasóközönségéből. A Vajdasági Írás helyi délszláv irodalmi művek fordításait is közölte, hogy azok a magyar közönség számára is hozzáférhetővé váljanak, emellett pedig Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes egyes műveinek is megjelenési lehetőséget biztosított.

A szabadkai zsinagóga homlokzata

A szabadkai zsinagóga belső tere

Régi villamos Szabadka bevárosában

A szabadkai városi múzeum gyűjteménye a város egykori zsidó közösségének pezsgő kulturális életébe is betekintést enged. Fenyves Ferenc és felesége, a művész és illusztrátor Geréb Klára hozzájárultak egy olyan szellemi központ kialakításához, amely nemcsak Szabadka magyar lakosságának, hanem zsidó közösségének is teret adott. Ez a közösség, amelyet a holokauszt szinte teljesen megsemmisített, meghatározó szerepet játszott a jugoszláviai magyarok körében az identitásról, a hovatartozásról és az asszimilációról folyó heves vitákban. A közösség legjelentősebb értelmiségi szereplőinek munkássága ma is tovább él a helyi múzeumokban és a város gazdag kulturális örökségében.

Budapesten és Szabadkán végzett kutatásom egy társszerzővel közösen készülő tudományos publikációban teljesedik majd ki, amely bemutatja a szabadkaihoz hasonló városokban élő magyar közösségek összetett valóságát. Remélem, hogy eredményeink a szükséges árnyaltsággal gazdagítják a két világháború közötti időszak kisebbségpolitikájáról szóló vitákat, és ráirányítják a figyelmet egy kiterjedt, eddig kevéssé hasznosított történelmi forrásanyagra. Nagyon hálás vagyok az irattárosoknak, a könyvtárosoknak és a MIXED munkatársainak a kutatás során nyújtott segítségükért, és alig várom, hogy megmutassam, mire jutottam!

A képek forrása: Madeleine Schmuckler