A felvételizőknek 2026. július 9-ig még van lehetőségük átgondolni döntésüket: az E-felvételiben eddig módosítható a jelentkezési sorrend. Ennek apropóján beszélgettünk Dr. Prónai Csabával, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánjával arról, mit adhat ma a társadalomtudományi képzés, milyen lehetőségeket kínál az ELTE TáTK, és miért érdemes ezt a kart előre sorolni a jelentkezési listán.
Ma, amikor a továbbtanulásról szóló döntés egyre összetettebb, miért érdemes az ELTE Társadalomtudományi Kart első helyen választani?
P.Cs.: A felsőoktatási jelentkezés ma már jóval több, mint szakválasztás. A felvételizők arról is döntenek, hogy milyen tudással, milyen közegben és milyen jövőképpel indulnak neki a következő éveknek. Az ELTE Társadalomtudományi Kara azokat a hallgatókat várja, akik nemcsak diplomát szeretnének szerezni, hanem érteni akarják a körülöttük zajló világot – és hatni is akarnak rá. Az ELTE TáTK olyan kar, ahol a társadalmi kérdések iránti érdeklődés piacképes tudással, nemzetközi kitekintéssel és kifejezetten nyitott egyetemi közösséggel találkozik.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen jövője van ma a társadalomtudományi képzéseknek. Ön hogyan látja ennek a tudásnak a mai értékét?
P.Cs.: Ez azért fontos, mert a társadalomtudományi diploma értéke ma nem csökken, hanem nő. A technológiai, gazdasági vagy ipari innováció önmagában ugyanis kevés: egy új megoldás attól lesz valóban működőképes, hogy emberek, közösségek, intézmények és piacok miként fogadják be. Egy fejlesztés sikeréhez nem elég tudni, mit lehet megépíteni – azt is érteni kell, hogyan használják majd, milyen társadalmi igényekre válaszol, milyen egyenlőtlenségeket csökkent vagy éppen növel, és milyen szervezeti, politikai, kulturális környezetben működik. Vagyis társadalomtudományos tudás nélkül ma már nincs igazán hatékony innováció. A jövő munkaerőpiacán éppen azok a szakemberek lesznek igazán keresettek, akik képesek összekötni az adatokat, a döntéseket, az embereket és a társadalmi folyamatokat.
Mit tekint a kar legfontosabb képzési erősségének abból a szempontból, hogy a hallgatók sokféle érdeklődéssel és pályaképpel érkeznek?
P.Cs.: Az ELTE TáTK egyik legerősebb érve éppen az, hogy ezt az összetett látásmódot nem elvontan, hanem konkrét képzési struktúrában kínálja. A kar széles portfólióval dolgozik: a szociológiától a szociális szakmákig, a nemzetközi tanulmányoktól az alkalmazott közgazdaságtanig, szakpolitikai képzésekig és adattudományig több szak- és tudományterület is elérhető, miközben a kurzuskínálat lehetőséget ad arra is, hogy a hallgatók több társadalomtudományi területet is megismerjenek. Ez különösen nagy előny azoknak, akik még nem egyetlen szűk szakmai dobozban gondolkodnak magukról, hanem nyitottak a többféle tudás összekapcsolására. A kari képzések első szakaszában, már alapszakon is érvényesül ez a sokszínűség: a szabadon választható tárgyak révén mindenki a saját érdeklődéséhez igazíthatja tanulmányait.
A felvételizők és a szülők számára az egyik legfontosabb kérdés mindig az, hogy mit ér a diploma a munkaerőpiacon. Mit mutatnak ezen a téren a TáTK adatai?
P.Cs.: Valóban fontos szempont a diploma piaci értéke. Az ELTE hazai és nemzetközi rangsorok többsége alapján Magyarország vezető egyeteme, és a TáTK külön is erős munkaerőpiaci mutatókkal bír. A DPR-adatok szerint az alapszakot végzettek átlagosan 1,4 hónap, a mesterszakot végzettek 1 hónap alatt találnak munkát; egy évvel a végzés után az állást keresők aránya az alap- és mesterképzésben végzettek körében is 0,5% alatt marad. Az alapszakos végzettek több mint kétharmada, a mesterszakosok 85%-a diplomát igénylő munkakörben helyezkedik el. Ezek nem hangzatos szlogenek, hanem kifejezetten erős válaszok arra a gyakori kérdésre, hogy „mire jó” egy társadalomtudományi diploma. A válasz röviden: jól használható, mobilis, és sokféle pályára nyit ajtót.
Az egyetemi évek minőségét nemcsak a képzés, hanem az intézményi közeg is meghatározza. Milyen hallgatói közösséget kínál ezen a téren a kar?
P.Cs.: A karunk mellett szól az is, hogy a hallgatók nem bezárt, homogén környezetbe érkeznek. Minden ötödik hallgató nemzetközi diák, vagyis a budapesti campuson nemzetközi, multikulturális közegben lehet tanulni, kapcsolatokat építeni és együtt dolgozni. Ez a tapasztalat nemcsak élmény, hanem munkaerőpiaci előnyt is jelent majd számukra. A kar emellett kifejezetten befogadó közösségként határozza meg magát, és külön hangsúlyozza, hogy a speciális igényű hallgatók számára is igyekszik hozzáférhető és támogató tanulási környezetet biztosítani.
Ma már természetes elvárás, hogy egy egyetemi képzés nemzetközi perspektívát is nyisson. Milyen lehetőségeket kínál ezen a téren az ELTE TáTK?
P.Cs.: Az ELTE TáTK több mint 150 európai Erasmus+ partnerintézménnyel áll kapcsolatban, így a hallgatók – a teljesség igénye nélkül – olyan városok egyetemein is tanulhatnak, mint Barcelona, Párizs, Athén vagy Amszterdam. A képzésekben úgynevezett mobilitási ablakok segítik, hogy egy külföldi félév miatt ne kelljen plusz szemesztert csúszni a diplomaszerzéssel. A külföldi tanulás vagy szakmai gyakorlat itt nem kivételes bónusz, hanem reális, beépített lehetőség.
Végezetül: dékánként mit jelent Önnek az ELTE TáTK közössége, és mi az, amit a legfontosabbnak tart ebben a közegben?
P.Cs.: Számomra a kar egyik legnagyobb értéke éppen a közösség nyitottságában rejlik. Jó ide tartozni, mert ez egy olyan kar, ahol a sokféleség nem pusztán adottság, hanem valódi erőforrás: különböző nézőpontok, tapasztalatok és életutak találkoznak nap mint nap, és ettől lesz igazán élő, szellemi értelemben is inspiráló közeg. Dékánként különösen fontosnak tartom, hogy a hallgatók itt ne csak tudást kapjanak, hanem azt is megtapasztalják, milyen egy befogadó, figyelmes és együttműködő akadémiai közösség részeként tanulni és gondolkodni. Azt hiszem, a Társadalomtudományi Kar egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy egyszerre tud szakmailag elkötelezett és emberileg nyitott lenni.